promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Sztorik & Olvasói levelek

Okostelefon egy 90 éves festményen? Felrobbantotta az internetet a rejtélyes időutazó képe


Okostelefon egy 90 éves festményen? Felrobbantotta az internetet a rejtélyes időutazó képe
Borítókép:  Instagram

Ismét az online közösség és a konteóhívők kedvenc témájává vált az a közel kilencven évvel ezelőtt készült falfestmény, amelyen az egyik alak egy megszólalásig okostelefonra hasonlító tárgyat tart a kezében. Bár sokan azonnal időutazást sejtenek a háttérben, a szakértők gyorsan lehűtötték a kedélyeket, és sokkal földhözragadtabb magyarázattal szolgáltak.

A vitatott alkotás nem más, mint az olasz-amerikai festő, Umberto Romano által 1937-ben befejezett, „Mr. Pynchon and the Settling of Springfield” (Mr. Pynchon és Springfield letelepedése) című monumentális falfestménye. A mű a 17. századi Massachusetts Bay Kolónia idején ábrázolja Springfield városát, az ott élő amerikai őslakosokat és a brit gyarmatosítókat.

Fémes csillogás és kijelzőre meredő tekintet

A festmény jobb alsó sarkában látható indián férfi alakja váltotta ki az újabb internetes őrületet. A férfi egy kicsi, téglalap alakú tárgyat tart közvetlenül az arca előtt, és pontosan úgy mered rá, mint ahogyan egy modern ember nézi a közösségi médiát a telefonján.

A tárgy hátoldala sötét tónusú, az szélei pedig még fémesen is csillognak – mintha csak egy mai prémium okostelefon vagy mobiltelefon lenne. Az online térben azonnal záporozni kezdtek a kommentek: „Okostelefont találtak egy 1937-es festményen!” és „Mégis léteznek időutazók?” – írták a lelkesebb hívők.

Mivel a mobiltelefon-technológia csak a 20. század második felében jelent meg, teljesen kizárt, hogy a festő valóban egy modern kommunikációs eszközt örökített volna meg.

Mi van valójában az indián kezében?

A történészek és művészettörténészek szerint a rejtélyre rendkívül egyszerű és történelmileg megalapozott a válasz. A legelfogadottabb magyarázat szerint az alak egy tükröt tart a kezében.

Daniel Crown író és történész szerint a történelmi kontextus tökéletesen alátámasztja ezt az elméletet. A 17. században az Európából érkező gyarmatosítók rendszeresen kereskedtek a helyi őslakosokkal, és a cserekereskedelem egyik legnépszerűbb cikkei a különféle fényes tárgyak, köztük a kisméretű tükrök voltak.

A festményen látható férfi pontosan úgy tartja az arcához a tárgyat, ahogyan valaki a saját tükörképét csodálja egy számára teljesen új, ismeretlen tárgyban.

A szakértők szerint tehát nem egy rejtélyes időutazóról vagy tudományos-fantasztikus csodáról van szó, hanem egy klasszikus optikai illúzióról: a 21. századi ember a saját mindennapi megszokásait és tárgyait látja bele egy évszázadokkal ezelőtti történelmi jelenetbe.