A férjem ajándékba adott egy táskát, amivel edzeni mentem: elszakadt a szívizmom az egyik zsebében talált írástól

Luca rengeteg párkapcsolati műsort hallgat, mivel úgy érzi, hogy házassága ellaposodott. Újító ötleteit rendre megosztja párjával, aki sok idő után végre úgy tűnik, hogy hajlik a változásra. Kedves ajándékot ad a feleségének, aminek ő nagyon örül és használni kezdi. Most az ő történetüket olvashatjátok.

Minden a szeretetnyelvekkel kezdődött. Amikor először találkoztam ezzel a kifejezéssel, akkor rájöttem, hogy mennyi minden hiányzik a házasságomból. Minőségi idő, dicsérő szavak, szívességek, testi érintés és az ajándék. Sokan furcsán fognak most rám nézni, de nekem az utolsó egy igen fontos helyet foglal el a listámon. Nem kell itt gyémántgyűrűre gondolni, apróságok. Például, ha tudja, hogy elfogyott a hibajavítóm, akkor vesz. Vagy reggel hoz néhány friss kiflit a közeli pékségből. Sok minden jó a férjemben, de valahogy ezeket a kis dolgokat mintha feleslegesnek tartaná.

Jajj, ezeket te is el tudod intézni, ez nem ajándék. - pedig de. Nekem az lenne.

[[cikk1]]

Jó ideje élek sportos életmódot, ez is rengeteg lehetőséget adna az ajándékozásra.

Az edzés nagyon régóta fontos nekem, ehhez pedig, ha az ember komolyan csinálja, rengeteg minden kell. Táplálékkiegészítők, vitaminok, sportruha, cipő, otthoni dolgok. Tehát lehetőség bőven lenne meglepni, nem is túl drágán. De eddig ez mégsem történt meg. Egyik nap aztán éppen ezek miatt az öröm nagyjából tízszeres volt: a kedvesem hazahozott nekem egy táskát. Ajándékba. Magától. Mondtam persze jó ideje, hogy szükségem lenne rá, hogy mennyire szeretném, de messzire kell menni átvenni, stb, stb, de eddig ez sosem talált megértő fülekre.

Boldogan be is pakoltam az edzésre mindenemet és azonnal mentem a terembe, persze csak miután jó feleségként többször is megköszöntem az ajándékot.

Szépen betettem a kulacsomat, a ruhámat, cipőmet, tárcámat, mindent, amit vinni szoktam. Már a pakolásnál éreztem egy papírlapot a táskában, de siettem, mert szeretem, ha mindig ugyanakkor tudok kezdeni. Utána erről el is felejtkeztem. Letoltam a szokásos szériákat, majd mentem az öltözőbe, ahol ismét megérintettem a papírt és ekkor eszembe jutott, hogy már otthon is el akartam olvasni.

[[cikk2]]

Egy üzenet volt a papíron.

Ajándékot akarsz, de az lenne a legnagyobb ajándék, ha végre elhagynád a férjedet, hogy boldog legyen.

Hirtelen fel sem fogtam, hogy mi áll a papíron, de azt hiszem ezzel mindenki így lenne. Most tényleg, üzent nekem az eladó? Honnan tud erről a vitánkról? Honnan tudja, hogy ez közöttünk feszültség? Azonnal hazasiettem és sok feleség lehet ült volna akár hetekig is a kérdésen, vagy ami még rosszabb, hallgat róla, de én nem. Azonnal szembesítettem.

A férjem rögtön megtört.

Kiderült, hogy az eladónő a szeretője. Régebben kollégák voltak és egy eseményen közösen voltak ott, teljesen véletlenül. Ekkor vették fel a kapcsolatot és beszélgetni kezdtek. Egyre többet, egyre gyakrabban, végül találkoztak és... ami történt megtörtént. És történik azóta is. A nő ötlete volt a férjem által elmeséltek alapján a táska, azért vette meg a férjem, fogalma sem volt, hogy üzenetet rejtett bele. Hogy vissza akart-e kapni? Nem. Azt mondta követelőző hárpia vagyok és nem mondhatom meg neki, hogyan szeressen. Elbizonytalanítottam a férfiasságában és nem értékeltem a saját gesztusait. Mindig mást és újat akartam, olyat, ami nem belőle jön. Nem akart már velem lenni, csak félt kimondani. De a szeretője megtette helyette. Én aznap próbáltam megbeszélni, utána is hívtam és írtam neki. Talán túltoltam, talán túlzottan beszabályoztam, talán semminek nem örültem? Nem tudom, de ezeket írtam neki, hajthatatlan volt. A másik nővel, a táskással, azóta nagyon boldogok. Látom, hogy mennyi helyre mennek, mennyi mindent tesz, amit értem is megtett, de nekem nem volt elég. Annyira elvittek a saját vágyaim, hogy be se engedtem a másik felet, az ő erőfeszítéseit. Egy idő után pedig én nem is tettem semmit, mondván én sem vagyok becsülve. Most pedig egy elvált nő vagyok. Nem hogy ajándékom, de párom sincs: és 10 évem ment a levesbe azért, hogy megkapjam a tökéletes, rám szabott szeretetet, ami nem létezik.

szereto

[[cikk3]]