Pofátlan lenyúlás a budai piacon, gyakorlatilag minden vásárlót lerántottak pénzzel

Melinda nem olyan régen költözött egy elit budai környékre, ahol időnként piacot is tartanak. A hangulat csodálatos volt, finom illatok szálltak a levegőben, Melinda is a vásárlás mellett döntött. Aztán jött a kellemetlen meglepetés. A levelét változtatás nélkül közöljük:

Kedves Promotions.hu! Olyan dolog történt velem, ami miatt "tollat" kellett ragadnom és szeretném, ha történetemet megjelenítenék, amikor Önöknek megfelelő. Nem olyan régen költöztem Budára, régóta vágytam ide, különös tekintettel arra, hogy mennyire sokszínű a kerület programkínálata. Még csak ismerkedek a környékkel, így kellemes meglepetésként ért, amikor belefutottam egy piacba. Sok mindent árultak és a levegőben isteni illatok terjengtek. Lehetett enni-inni és bár nem szoktam ilyen helyeken pénzt költeni, most teljesen magával ragadott a hangulat.

Be is álltam az egyik bódéhoz és kértem egy kávét, meg egy lángost.

Az eladó nagyon kedves volt, váltottunk is néhány szót, amíg a lángosra vártam, közben a kávémat szürcsölgettem. Elkészült az étel is, kiadta, majd elérkeztünk a fizetéshez. 2850 Forintba került ez a kör, ez nem ért meglepetésként, mivel az árak korrektül ki voltak írva. Odaadtam egy 5000 forintos címletet, majd visszakaptam három darab 1000 forintost. Majd a mögöttem jövő vásárlót szólította. Kellemetlenül éreztem magam, megköszörültem a torkomat, mire megkérdezte az árus, hogy van-e valami probléma. Jeleztem neki, hogy még 150 forint visszajárót nem adott oda.

Nem számítottam ilyen válaszra egy budai piacon.

Megrázta a fejét, majd közölte, hogy sajnos nincs semmi aprója és vissza is tért az utánam jövő vásárlóhoz, akitől szintén 150 forintot rakott zsebre. Mérhetetlenül kellemetlenül éreztem magam, főleg mert néhány pillanattal ezelőtt még kellemesen csevegtünk, de nagyon bántott ez a bánásmód. Még egyszer megszólítottam, ekkor már kicsit ingerültebben fordult oda hozzám

Javasoltam, hogy kérjen váltópénzt egy másik árustól.

Erre azt válaszolta, hogy mindenki híján van az aprónak, állandó probléma ez, más sem tud adni.

Tudom, most ilyen filléreskedőnek tűnök, de nem akartam annyiba hagyni.

Jeleztem, hogy délután visszajövök a visszajáróért. Ekkor már felcsattant az árus és közölte velem, hogy a kávét már elfogyasztottam, a lángost már megsütötte és legyek szíves ne foglaljam a helyet egész nap 150 forintért. Már a körülöttem állók is engem figyeltek, annyira nem jellemző rám ez a fajta hozzáállás, hogy ilyen öszegeken leakadjak, de szerintem ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Amikor elindultam, akkor egy másik ember is leszólított és jelezte, hogy szinte soha nem tud aprót visszaadni az illető, de remek az áru, ennek fényében vásároljak nála. A termék valóban nagyon finom volt, de nekem mégis ezektől a történésektől rossz szájízem lett. Ráaádsul annyira kellemes hely volt, de most biztosan megjegyzett a lángosos és semmi kedvem, hogy megvetően mérjen végig akárhányszor kimennék oda nézelődni és sétálni.

Túlreagáltam?