Erre senki sem számított: a Szuper El Niño miatt drasztikus átalakulásba kezdett az óceán - a NASA riasztó részleteket közölt

Mostanra már mindannyian tisztában vagyunk azzal a példátlan szuper El Niñóval, amely a világ nagy részét - beleértve az Egyesült Államokat is - sújtani fogja. Úgy tűnik azonban, hogy szinte napról napra valami teljesen újat fedezünk fel ezzel a jelenséggel kapcsolatban.

Az óceánkutatási- és légköri hivatal (NOAA) idei, októberi adatai szerint 83 százalék az esély arra, hogy a jelenlegi ciklus lesz az eddigi leghatalmasabb az 1950-ben kezdődött mérések óta. Azok számára, akik nem lennének tisztában azzal, hogy mi is az a szuper El Niño: alapvetően egy természetes módon ismétlődő ciklusról van szó, amely általában 2-7 évente tér vissza.

Már tudjuk, hogy ezek a megemelkedett óceáni hőmérséklet-értékek a következő hónapokban komoly hatással lesznek a globális időjárási mintákra, de a szakértők most egy újabb aggasztó mellékhatásra is figyelmesek lettek a vízen. A NASA által közzétett legfrissebb műholdképek szerint a kibontakozó szuper El Niño valójában megváltoztatja a világ óceánjainak színét - igen, a színét -, és a Csendes-óceán egyenlítői sávját dús zöldből élénkkékre változtatja.

Ez a történelmi időjárási esemény megzavarta azokat az óceáni áramlatokat, amelyek hideg, tápanyagban gazdag vizet szállítanak a felszínre, ami létfontosságú az ott élő, fotoszintetizáló planktonok túléléséhez.

Ezek a parányi szervezetek általában ragyogó smaragdzöldre festik lakóhelyeiket, de az alapvető táplálékforrásuk hiányában a planktonok éhezni kezdtek, és visszatért a mélykék árnyalat. A NASA az év elején indította útjára a Plankton, Aerosol, Cloud, Ocean Ecosystem (PACOE) elnevezésű műholdját, amely egy olyan fejlett műszerrel van felszerelve, amely folyamatosan, hiperszpektrális színben figyeli az óceánt, hogy mérje a hullámhosszakat a látható spektrumban.

Dr. Matthew Kehrli, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának vezető kutatója elmagyarázta, hogy a műholdtól kapott folyamatos vizuális adatok lenyűgözték a csapatot. A Csendes-óceánról készült legfrissebb műholdfelvételekről így nyilatkozott:

Néhányan úgy gondolnak a vízre, mint ami egyszerűen csak kék, de elképesztő, hogy az óceán mennyi különböző színben képes pompázni. Megvannak az elvárásaink arról, hogy mi fog történni, de valós időben vizuális formában látni az eredményeket a használt adattermékekkel kifejezetten örömteli.

A jelenlegi mérések azt mutatják, hogy a Csendes-óceán keleti részén a tenger felszíni hőmérséklete máris három Fahrenheit-fokkal (kb. 1,6 Celsius-fokkal) a hosszú távú átlag felett van, és ez az intenzív hőség a következő hónapokban még tovább növekedhet. Ez a terjeszkedő melegvíz-sáv az algaszámok csökkenését idézte elő, ami láncreakciót indíthat el az egész tengeri ökoszisztémában azáltal, hogy az állatokat teljesen új táplálékszerzési területekre kényszeríti.

A helyzetet a Kelvin-hullámokként ismert, lassan mozgó vízhullámok okozzák, amelyek ezer mérföldet ölelnek fel, és a szélsőséges hőséget közvetlenül a Csendes-óceánon át szállító víz alatti autópályákként viselkednek. Mivel a meleg víz a felmelegedés hatására természetes módon kitágul, ez a változás azt is okozta, hogy a tengerszint Dél-Amerika és Kalifornia partjainak közelében fizikailag több mint harminc centiméterrel megemelkedett.

A Kelvin-hullámok olyanok, mint az El Niño szívverése. A tengerszintet mérő műholdjaink pedig lehetővé teszik számunkra, hogy belássunk az óceánba, és nyomon kövessük minden egyes dobbanását. Az El Niño minden alkalommal, amikor beköszönt, valamilyen formában szinte mindannyiunkat érint. Sokan látták már, mire képes, de mi az óceánt vizsgáljuk, hogy megértsük a „miértjét” is

- idézi az Unilad Dr. Josh Willis, a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának (JPL) munkatársának szavait.