Ókori hajóroncsot rejtett az Adria: különleges kerámiákat találtak a régészek a szomszédos Horvátországban

Megdöbbentő kincs lapult a horvát vizekben

A horvátországi Vis szigetének közelében, a festői Gnjilna-öbölben a szakemberek korábban csak néhány elszórt kerámiatöredéket ismertek. A 2023 és 2025 között végrehajtott víz alatti ásatások azonban bebizonyították, hogy a tengerfenék egy sokkal jelentősebb történelmi időkapszulát rejt. A kutatók egy nagyjából 2300 éves hajóroncsot dokumentáltak és hoztak részben a felszínre.

A feltárás során a régészek rábukkantak az ókori vízijármű faszerkezetének egy részére. Nem csupán a hajógerinc egy darabját sikerült azonosítani, hanem mintegy hat méter hosszan megőrződött a fa burkolat is. A hajóroncs környezetéből emellett állati csontok, ősi érmék és páratlan szépségű kerámiaedények kerültek elő. A becslések szerint az i. e. 4. vagy 3. századból származó lelet igazi ritkaságnak számít az Adria keleti részén.

Titokzatos nevek a kerámiákon

A felszínre hozott tárgyak között szép számmal akadnak ivópoharak, tányérok és kisebb, folyadékok kitöltésére szolgáló edények, amelyeket egykor valószínűleg borozáshoz használtak. A Horvát Konzerválási Intézet munkatársai szerint a görög kerámiák minősége és állapota elképesztő.

A legizgalmasabbak mégis azok a fekete bevonatos edények, amelyeken utólag bekarcolt, furcsa jelöléseket találtak. A régészek úgy vélik, hogy ezek a rövidítések egykori személyneveket takarhatnak. Mivel a feliratokat a gyártás után karcolták az agyagba, nagy valószínűséggel a legénység egy magasabb társadalmi rangú tagjának személyes tulajdonát jelölték. Ez az apró részlet kivételes bepillantást enged abba, hogy mit is vittek magukkal a hosszú utazásokra az ókori tengerészek.

Bor és olaj az ókori Adrián

Az expedíció során úgynevezett B-típusú korinthoszi amforákat is azonosítottak. Ezeket a hatalmas agyagedényeket a történelem során jellemzően bor és olívaolaj szállítására használták. Ilyen jellegű görög rakományt szállító hajóroncsból ezen kívül csupán kettőt ismer a tudomány a horvát partvidéken.

A roncs pontos kormeghatározását egy ősi érme is segítette, amelyet Pharosból, a szomszédos Hvar szigetének egykori görög településéről származtatnak. A Jurica Bezak által vezetett kutatás nemcsak az ókori hajóépítés mesterségéről árul el sokat, hanem a térség egykori kereskedelmi és navigációs szokásairól is.

(via)