promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Színes

Míg mi az egekbe szökő árak miatt kesergünk, a világ másik végén nevetséges összegért árulják a magyarok kedvencét


Míg mi az egekbe szökő árak miatt kesergünk, a világ másik végén nevetséges összegért árulják a magyarok kedvencét
Borítókép:  Freepik illusztráció

Meglepő gazdasági okok állnak a méregdrága hazai és az olcsó kinti árak mögött. 

A magyarok kedvenc ételének ára külföldön sokkal kedvezőbb, mint a hazai vízpartokon, főképp a Balatonon

A messzi Japán egyik nyüzsgő negyedében egy járókelő rátalált egy büfére, amely a “Balaton” néven vált ismerté a távol-keleti ország fővárosában: Tokióban. Ebben az egységben a ropogós lángos fele annyiért kapható. Amíg a főszezonban a Balaton mellett található bármelyik strand látogatója kénytelen mélyen a zsebébe nyúlni, addig a metropoliszban szinte fillérekért mérik az autentikus finomságot.

Idén a hazai strandokon a sima lángos ára legalább 1350 forintnál kezdődik, míg a népszerű sajtos-tejfölös változatért már 2400 forintot is elkérnek a büfések, tehát dupla annyiért kapható a híres magyar lángos Magyarországon.

Miért alakultak ki ilyen kedvező árak Tokió szívében a hazai büfékhez képest?

A japán fővárosban tapasztalható kedvező árak mögött összetett gazdasági okok húzódnak meg. Amíg itthon a sima lángos ára 1350 forintnál kezdődik, a sajtos-tejfölös változatért pedig már 2400 forintot is elkérnek a büfések, addig a távoli metropoliszban átszámítva mindössze 1200 forintért (580 jenért) kínálják ezt a magyar ételt. Bár a japán fizetőeszköz gyengülése kétségkívül hozzájárul a kedvező árfekvéshez, a teljes magyarázathoz a két ország közötti strukturális eltéréseket is vizsgálni kell.

Az árképzést a helyi munkaerőköltségek, a bérleti díjak, az energiaárak, valamint a vállalkozásokat érintő szabályozások közötti jelentős különbségek együttesen alakítják.

A valódi ok, amiért fele annyi összegért ehetünk lángost Japánban, mint a Balatoni büfékben

A hazai strandbüfék működése erősen szezonális, mindössze néhány hónapos főszezonra korlátozódik. Emiatt a kereskedők kénytelenek a teljes évre vetített fix költségeiket – például a bérleti díjakat és a berendezések fenntartását – ebben a rendkívül rövid időszakban kitermelni, ami drasztikus áremelkedéshez vezet.

Ezzel szemben a japán főváros szívében működő üzlet egész évben, folyamatos nyitvatartással üzemel, így a fix költségek egyenletesen oszlanak el a 12 hónap között, ami stabilabb és alacsonyabb árrést tesz lehetővé.

Miközben a felkapott hazai üdülőövezetekben a korlátozott számú üzlethelyiség miatt a bérleti díjak az egekbe szöktek a nyári hónapokra, a sűrűn beépített ázsiai nagyvárosban a kis alapterületű, hatékonyan kialakított utcafronti büfék (úgynevezett "standok" vagy mikrobár-helyiségek) bérleti konstrukciói hosszú távon sokkal kedvezőbb négyzetméterárat biztosítanak az állandó forgalom mellett. 

Az alapanyagok, mint a liszt, az olaj, a sajt és a tejföl beszerzési árai, valamint a sütéshez szükséges energia ára a hazai piacon az utóbbi években rendkívüli ingadozásokat mutattak.

A távoli szigetországban a beszállítói láncok szervezettsége és a hosszú távú, rögzített energiatarifák sokkal kiszámíthatóbbá teszik a mindennapi üzletmenetet, így a tulajdonosnak nem kell a bizonytalansági kockázatot ráterhelnie a fogyasztókra. 

A lenti videóban a balatoni lángosárak idei alakulásáról látható egy rövid összefoglaló, amelyből kiderül, hogy a sima változat sem olcsó, a feltéttel gazdagított verziókért pedig akár 3000 forint körüli összeget is elkérhetnek a büfések: