Villogó, idegen fényeket észleltek a Balatonon, a hatóságok máris jöttek a hivatalos magyarázattal

Április 1-jével ismét elindult a tavi viharjelzési szezon Magyarországon, így a legnagyobb tavaink partjain újra felvillannak a jól ismert fényjelzések. A rendszer egészen 2026. október 31-ig működik, ezt követően a téli időszakban szünetel, majd a következő szezon kezdetén tér vissza. A balatoni viharjelzésnek komoly hagyománya van: először 1934. július 8-án indult el, így már több mint kilenc évtizede segíti a vízen tartózkodók biztonságát.

A viharjelzéseket a HungaroMet adja ki a Siófoki Viharjelző Obszervatórium szakmai felügyelete mellett, míg a fényjelző rendszert a katasztrófavédelem üzemelteti. A Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon kiépített állomások működnek, a Fertő-tónál pedig részben osztrák együttműködéssel biztosítják a szolgáltatást.

A rendszer működése egyszerű, mégis életmentő lehet.

Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga villanás figyelmeztet arra, hogy a széllökések elérhetik a 40–60 km/h-t, ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni. Másodfokú jelzésnél (percenként 90 felvillanással) a szél akár 60 km/h fölé is erősödhet, ebben az esetben tilos a vízben maradni. Ha nincs érvényben jelzés, a lámpák nem villognak.

A Balatonon összesen több mint ötven viharjelző lámpa segíti a tájékozódást, de a többi tónál is működik a rendszer. Emellett már online felületeken és a TAVIHAR alkalmazáson keresztül is nyomon követhetők az aktuális riasztások.

A szakemberek hangsúlyozzák: a jelzéseket mindig komolyan kell venni. Zivatar idején (különösen villámlás esetén) nem szabad vízben tartózkodni, helyette biztonságos, fedett helyet kell keresni. A nyári szezon kezdetével tehát nemcsak a strandolás indul, hanem a fokozott odafigyelés időszaka is.

Európa időjárása áprilisban aligha fogja a klasszikus, kiszámítható tavaszi arcát mutatni, sokkal inkább egy hullámvasútra emlékeztet majd, ahol az enyhébb, már-már kora nyárias napokat hirtelen érkező hidegbetörések, viharok, sőt akár késői havazások szakíthatják meg. A háttérben különböző légtömegek ütközése áll, ami tartósan instabillá teszi a kontinens légköri viszonyait, így nemcsak a mindennapokban okozhat kellemetlen meglepetéseket, hanem az energiafelhasználásra is hatással lehet, hiszen egy-egy markáns lehűlés idején ismét megugorhat a fűtési igény. (Forrás: Bloomberg)

Ilyen egy igazi vihar a Balatonon: