
A Netflix pszichológiai thrillere darabokra szedi, amit a bizalomról hittünk, Harlan Coben ismét túl messzire ment
Olvass tovább...


Biztonságot ígérő falak, idegen tekintetek, lassan szoruló kontroll. A legnagyobb csavar már az első pillanatban szorítani fog.
A 2025-ös év egyik pszichológiai thrillere nem kapott elég figyelmet, mégis a hangulata szinte irreálisan tökéletes. Egy New Jersey államban álló villában találjuk magunkat, amely kívülről magazinba illő nyugalmat áraszt. Belül azonban gyorsan kiderül: ez a rend csak díszlet. A gazdag házaspár otthona látszólag a tökéletes rend érzetét kelti, valójában azonban állandó belső nyomás, kiszámíthatatlan érzelmi kitörések és kimondatlan hatalmi szabályok feszítik szét a mindennapjaikat.
Amanda Seyfried karaktere eleinte barátságos, már-már túl kedves, majd egyik pillanatról a másikra kiszámíthatatlan, robbanékony és kegyetlen lesz. A ház atmoszférája ettől kezdve nem biztonságot, hanem állandó készenléti állapotot jelent Millie számára. A néző pedig vele együtt kezdi elveszíteni az érzékét abból a szempontból, hogy mi számít normális reakciónak ebben a közegben.
Sydney Sweeney alakítása tudatosan visszafogottan indul. Millie csendes, hálás, alkalmazkodó – pontosan olyan, akit könnyű irányítani. A ház szabályai nem hangzanak el, mégis érvényesek, és ahogy megtanulja őket, vele együtt a néző is rájön, hogy semmi sem véletlen. Apró gesztusok, félrenézések, elhallgatások jelzik: ez a nő sokkal többet tud, mint amennyit mutat.
A film vonzereje pont ebben a sejtelmes atmoszférában teljesedik ki, nem hirtelen sokkol, hanem hagyja, hogy a néző saját maga jusson el a felismerésig. Mire a nagy csavar bekövetkezik, visszamenőleg minden jelenet új értelmet nyer és ettől válik igazán nyugtalanítóvá az élmény.

Olvass tovább...
A pszichológia itt nem háttérmagyarázat, hanem aktív mozgatórugó. A történet finoman, de következetesen játszik a gázlángozás, az érzelmi manipuláció és a hatalmi függés eszközeivel. Millie egy ponton már maga sem biztos abban, amit lát vagy hall és a film pontosan ezt az állapotot ülteti át a nézőre is.
A kritikusok szerint Paul Feig tudatosan nyúl vissza a ’90-es évek erotikus thrillereinek atmoszférájához, de modern érzékenységgel és sokkal hangsúlyosabb lélektani fókuszszal játszik a néző érzéseivel. Nem a cselekmény a legnyugtalanítóbb, hanem az, ahogyan a szereplők fokozatosan egymás idegrendszerére telepednek, és ezt természetes rendként kezelik.
A visszajelzések egy pontban szinte kivétel nélkül találkoznak: a film közepén bekövetkező szerepcsere mindent átír.

Olvass tovább...
Amikor kiderül, hogy Millie nem ártatlan elszenvedője az eseményeknek, hanem tudatosan manipulálja a helyzetet, és hogy Nina nem az őrült háziasszony, hanem egy bántalmazott nő, a történet hirtelen új értelmet nyer.
Többen kiemelik, hogy ettől a pillanattól kezdve „minden korábbi jelenet máshogy csapódik le”, és hogy a film „visszamenőleg is átveri a nézőt – jogosan”. A csavar ereje az, hogy ráébreszt: végig a rossz szereplőnek hittünk, ugyanakkor a valódi veszély csendben, logikusan épült fel a szemünk előtt.
A több mint 14 milliós nézettség és a kifejezetten erős közönségreakciók nyomán már hivatalos: készül a folytatás “A téboly otthonának titkai” címmel. Sydney Sweeney és Paul Feig is visszatérnek, ami azt jelzi, hogy az alkotók nem egyszeri sikernek tekintik a különös alkotást.

Olvass tovább...
A film alapjául szolgáló regény rajongói szerint bőven van még mit kibontani a cselekményből – kérdés, hogy a folytatás képes lesz-e megismételni azt a pszichológiai szorítást, amely az első részt ennyire emlékezetessé tette.
Talán azért, mert a Téboly otthona nem akar többnek látszani annál, ami: egy feszes, csavaros, lélektani thriller, amely pontosan tudja, mikor kell visszafogottnak maradni, és mikor kell a néző komfortzónáját finoman megrepeszteni.
Ez az a film, amely után az ember nem azonnal értékelést ír, hanem előbb csendben végiggondolja: vajon mikor csúszott ki a kezéből az irányítás. És talán ez a legnagyobb erénye.
Az alábbi videóban a “Téboly otthona” című produkció előzetese kapott helyet:
Forrás: The Guardian és IMDb