95%-al tombol a Prime videón, 8 ponttal tarol az IMDb-n, a tripla Golden-Globe díjas krimiért megőrültek a nézők

Újra felfedezték a Prime Videón: ez a krimi 95%-os értékeléssel és 8 pontos IMDb-átlaggal uralja a műfajt

Vannak sorozatok, amelyek idővel kikopnak a köztudatból, és vannak olyanok, amelyek újranézéskor is ugyanúgy működnek: az Éjszakai szolgálat egyértelműen az utóbbiak közé tartozik.

A Prime Video kínálatában újra reflektorfénybe került sorozat ma is, a Rotten Tomatoes oldal alapján 95 százalékos értékeléssel tombol, egyúttal az IMDb-n stabilan tartja a 8 pontos átlagot, ami ebben a műfajban szinte kivételnek számít. A siker oka kézzelfogható: a sorozat nem idealizált akciót mesél el, hanem azt mutatja meg, hogyan működik a hatalom a luxus, a pénz és a politikai érdekek kereszttüzében, úgy, hogy közben emberéletek válnak alkualappá.

A történet középpontjában Jonathan Pine áll, egy volt katona, aki látszólag nyugodt életet él az ötcsillagos szállodák éjszakai műszakjaiban. Először Kairóban találkozunk vele, ahol egy hölgyön keresztül belecsöppen egy olyan titokba, amely az illegális nemzetközi fegyverkereskedelem legfelsőbb köreit érinti.

Ezért válik az Éjszakai szolgálat feszültsége könyörtelenné

A brutális gyilkosság nem engedi el Pine-t, és olyan belső kényszerré válik, amely évekkel később is irányítja a lépéseit. Amikor sorsa Svájcban újra keresztezi azt az embert, aki mindennek a középpontjában áll, Pine már nem menekül. Ekkor válik belőle az, amire mindig is alkalmas volt: fedett ügynök, aki a brit titkosszolgálat számára vállalja el az egyik legveszélyesebb beszivárgást.

Az Éjszakai szolgálat nem pörgeti túl az akciót, inkább lassan és könyörtelenül teremti meg azt a feszültséget, amely végig uralja a cselekmény szálat. A luxusjachtok és elit üdülők világa itt nem a kiváltságokat jelenti, hanem azt a közeget, ahol a hatalom következmények nélkül pusztít.

Ebben a világban egy udvarias mosoly sosem jelent biztonságot, és egy pohár whisky gyakran egy újabb piszkos megállapodás előjátéka. A sorozat attól válik igazán emlékezetessé, hogy a hatalmi elit életét következmények nélküli romlásként ábrázolja.

Az igazi ellenség nem kiabál: ezért félelmetesek az Éjszakai szolgálat antagonistái

Jonathan Pine karaktere nem klasszikus akcióhős. Nem kütyük és frappáns egysorosok mentik meg, helyette az önfegyelme és az a morális düh, amelyet évekig próbált elnyomni magában.

A sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy hagyja ezt a belső feszültséget kibontakozni, miközben a fedősztori egyre mélyebbre húzza őt abba a világba, amelyet el akar pusztítani. A néző végig érzi, hogy Pine minden egyes döntése közelebb viszi ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút.

A történet valódi súlyát azonban az ellenoldal adja. A sorozat antagonistái nem karikatúrákat és kitalált szereplőket imitálnak, hanem olyan embereket, akik pontosan tudják, hogyan működik a pénz, a befolyás és a félelem, mert viselkedésük, döntéseik és hideg racionalitásuk kísértetiesen ismerős a való világból. Ezek az emberek nem kiabálnak és nem fenyegetnek nyíltan, mert nincs rá szükségük.

Ők azok, akik csendben, mosolyogva döntenek életekről és háborúkról, abban a hitben, hogy a világ többi része soha nem hall róluk.

Nem véletlen, hogy a bemutatása után globális visszhangot váltott ki: 2017-ben három Golden Globe-díjat nyert, köztük a legjobb minisorozatnak járó elismerést, Tom Hiddleston és Olivia Colman pedig külön színészi díjat kapott.

A sorozat jelenleg a Prime Video kínálatában nézhető, ahol újra és újra bebizonyítja, miért tartják az egyik legjobb modern krimi-thrillernek.

Az alábbi videóban a “The Night Manager - Az éjszakai szolgálat” előzetese látható: 

Forrás: The Guardian, Rotten Tomatoes és IMDb