Ez a legcsúnyább magyar név, iszonyodni fogsz, mikor olvasod

Napjainkban már teljesen természetes dolog, hogy mindenkinek van vezetékneve, viszont azt már kevesen tudják, hogy pár száz évvel ezelőtt még nem volt kötelező – vagy elvárt – a vezetéknevek viselése. 

A vezetéknevek hagyománya a 800-as években, Itáliában terjedt el, és innen hódította meg egész Európát. Magyarországra csupán fél évtizeddel később, az 1300-as évekre terjedt el a vezetéknevek használatának hagyománya.

Ennek oka az lehetett, hogy idővel a legtöbben rájöttek, hogy a családnevek használata egy praktikus módja egymás megkülönböztetésének. Kezdetben nem mindenki vette fel ezeket a neveket, és nem volt rendszer abban sem, hogy kinek van egy -vagy több neve.

Honnan jönnek a vezetéknevek?

Manapság az olyan családnevek a gyakoriak, aminek nincs különösebb jelentése a viselője számára – mármint azon kívül, hogy viseli. Például ilyen a Nagy, Kiss, Kovács, és még sorolhatnánk, de régen teljesen más volt a helyzet: a vezetéknevek eredete mindig az egyén helyéhez, foglalkozásához, vagy társadalmi helyzetéhez kötődött – írja a Femina.

A családneveket II. József Habsburg uralkodó – és Magyar király –  tette kötelezővé 1700-ban. Akinek nem volt vezetékneve, annak fel kellett vennie egy német eredetű kötőszót, amit ráadásul nem is tudott megváltoztatni. Leghamarabb 1814-en lehetett nevet változtatni.

A nevek eredete 

A Kovács is nagyon népszerű volt, ez értelemszerűen a kovácsmesterségből jött, pedig nem volt sok kovács még a nagyobb városokban sem – olvasható az Arcanumon. Alacsony számuk miatt a legtöbb helyen a lakatosokkal és a rézművesekkel közös, vegyes céhbe tömörültek, vagy több település céheivel alkottak szövetséget. Azt kevesen tudják, hogy a szakmának eredetileg vasverő volt a magyar neve, a kovács szláv eredetű szó. Viszont külön érdekesség, hogy a Kovács családnevet már a szlovákok vették vissza tőlünk.

A Nagy nem csak az egyén fizikai magasságára, hanem a korára is vonatkozott. Ez volt a kor egyik legnépszerűbb magyar vezetékneve.

Ronda vezetéknevek

Magyarországon kezdetben nagyon sok olyan családnevet vettek fel, aminek ma negatív jelentése van, vagy egyenesen rondának számít. Ilyen volt a Bugyi, ami még mindig használatban van, de nagyon sok Szennyes, Mocskos, vagy Büdös vezetéknevű ember volt az országban. A családneveknek idővel negatív jelentései lettek, így viselőik megszabadultak tőlük.

A magyar vezetéknevek eredete egy érdekes téma, az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a népek között rendesen keveredtek. Pár éve egy kutató azt állította, hogy a legtöbb szlovák családnév magyar eredetű.