Kiszivárgott a brutális titok a kínai agyaghadseregről, senkinek nem merték eddig elmondani az igazságot, Budapesten derül fény mindenre

Évtizedeken át Kína falain belül maradtak azok a történetek, pletykák és régészeti rejtélyek, amelyekről a világ nagy része csak találgatni mert. A terrakotta hadsereg – az emberiség történetének egyik legnagyobb régészeti szenzációja – a modern kutatás egyik legféltettebb titka lett. A katonák mögött nem pusztán szobrok, hanem egy egész birodalom mélyen eltemetett igazságai húzódnak meg: hogyan készültek? Miért vannak mind egyedileg formázva? Miért titkolják máig a császár központi sírját? És mit őriznek valójában?

Most először fordul elő, hogy mindezekre a kérdésekre Budapesten kezd körvonalazódni a válasz.

A Szépművészeti Múzeum november végén nyílt kiállítása olyan anyagot hoz el Magyarországra, amelyet eddig csak elméletek, legendák és szigorúan ellenőrzött kínai jelentések kereteztek. A terrakotta hadsereg eredeti darabjai, a birodalom túlvilági titkai és az első kínai császár beteges megszállottságának legfontosabb bizonyítékai most először kerülnek a magyar közönség elé.

És épp ez az, ami miatt egyre többen azt mondják: amit eddig hittünk a terrakotta hadseregről, az csak a jéghegy csúcsa.

Egy császár, aki az öröklét megszállottja lett

Csin Si Huang-ti története ma is dermesztő. Tizenhárom évesen került trónra, a háborúk korában, és néhány évtized alatt egyetlen kézbe fogta az egész ősi Kínát. A Csin-dinasztia felemelkedése az ország történetének egyik legvéresebb, ugyanakkor legnagyobb szabású hatalomépítése volt.

Halálától való félelme azonban soha nem csillapodott, az öröklét kutatása az élete minden pillanatában jelen volt. A források szerint több száz „halhatatlanság-italt” próbált ki, miközben három évtizeden át dolgoztatta a birodalom népét egy városnyi méretű sírkomplexum építésén.

Ez a sírkert lett az emberiség egyik legnagyobb titkosított helyszíne.

A sír, amelyet máig nem mernek felnyitni

A császár központi sírja hivatalosan máig érintetlen.

A kínai régészek évtizedek óta azt mondják: a technológia még nem elég fejlett, hogy kártalanul feltárják. De a kutatók egyre erősebben sejtik, hogy a valódi ok ennél sokkal félelmetesebb.

A régi források higanyfolyókról, mérgezett csapdákról és olyan szerkezeti megoldásokról számolnak be, amelyeknek megértése ma is kihívás lenne. A terrakotta katonák pedig körben állnak, mintha még mindig őriznék a császárt.

A budapesti kiállítás egyik legfontosabb kérdése éppen ez: mit rejt a sír valójában, és miért óvják ennyire?

Az agyaghadsereg, amely mind egyedi arcot kapott, de miért?

Az 1974-ben felfedezett agyagkatonák világszerte sokkolták a közönséget. Senki sem értette, hogyan készíthetett egy ókori civilizáció életnagyságú, teljesen egyedi arcvonású figurákat tízezres nagyságrendben.

Egyre több kutató vallja azt: valami sokkal összetettebb folyamat állhat a háttérben, mint amit a hivatalos jelentések mondanak. A katonák, a lovak, a kocsik mind egyetlen célt szolgáltak: a császár erejének túlvilági demonstrációját.

A budapesti tárlat most tíz eredeti katonát mutat be, ezek közt vannak olyan darabok is, amelyekről még Kínában is ritkán adnak engedélyt a kiállításra.

Budapest most először lesz tanúja a rejtélyek egy részének

A kiállítás nemcsak a terrakotta hadsereget hozza el. Bemutatja:

• hogyan lett Csin állam egy sok évszázados háborúskodás közepén Kína meghatározó hatalma,

• milyen volt a császár hadserege, milyen fegyvereket, taktikákat és rendfokozatokat használtak,

• hogyan került a Han-dinasztia az uralkodói örökség fölé, és hogyan alakította át a birodalom működését.

A Han-kori Jangling-mauzóleum válogatott tárgyai is megérkeznek: ezek mutatják be elsőként, hogyan lett a császári hatalom a világ egyik legösszetettebb politikai rendszere.

Budapest tehát nem egyszerűen egy tárlatnak ad otthont. Itt áll össze a terrakotta hadsereg rejtélyeinek eddigi legnagyobb kirakósa.

Közelebb vagyunk, mint valaha ahhoz, hogy megértsük a császár titkát

A budapesti kiállítás olyan műtárgyakat mutat be, amelyekből egyszerre rajzolódik ki a császár félelme, megszállottsága, brutalitása és grandiózus hatalomvágya.

A terrakotta katonák többek, mint művészeti alkotások. Ők a túlvilág kapujának őrei, egy olyan uralkodó képződményei, aki hitt abban, hogy még a halált is uralni lehet. Most pedig, évtizedek titkai után, a közönség előtt is feltárul valami, amit a régészek csak suttogva emlegetnek: a terrakotta hadsereg nem csupán a múlt egyik leglátványosabb alkotása, hanem egy ókori birodalom legsötétebb igazságának lenyomata.

Budapesten pedig minderre végre fényre derül.

Itt látható a tárlat építésének folyamatából egy kép: