Örök klasszikus, ami még mindig letép a székről, ezt a thrillert nem lehet megunni, a nézők és a kritikusok is megőrülnek érte

Kevés olyan thriller született az elmúlt évtizedekben, ami ennyire feszes, ennyire okos, és ennyire hibátlanul szórakoztató. A Forráskód pont ilyen. Régi film, de újra nézve mindig előjön az érzés: ezt valaki nagyon tudta.

Amikor Duncan Jones megmutatta, hogyan kell sci-fit csinálni

Duncan Jones már a Moon című filmjével letette a névjegyét, de a Forráskóddal végleg bebizonyította, hogy nem véletlenül figyeli őt Hollywood. A film olyan, mint amikor valaki egy elegáns mozdulattal berúgja az ajtót: stílusos, gyors, magabiztos.

Az AppleTV kínálatában elérhető thriller sci-fi köntösben érkezik, de valójában egy olyan Hitchcock-hangulatú, csavaros, időhurkos utazás, ami egyszerre izgalmas, emberi és meglepően humoros.

Colter Stevens: aki nyolc percben él

A történet középpontjában ott van Colter Stevens, akit Jake Gyllenhaal alakít elképesztő energiával. A férfi egy amerikai katonai küldetés után magához tér, majd hirtelen egy chicagói vonaton találja magát… egy másik ember testében. Nyolc perc. Ennyi ideje van, mielőtt a vonat felrobban.

Aztán újra kezdődik az egész. És újra. És újra.

A Forráskód lényege: Colter egy katonai kísérlet része lett, és addig kell újraélnie ugyanazt a nyolc percet, amíg meg nem találja az elkövetőt. Közben minden kör újabb villanást ad abból, mi történt vele valójában, és egyre jobban kötődik a vele szemben ülő nőhöz, Christinához (Michelle Monaghan).

A film, ami tényleg pörög

A Forráskód az a ritka thriller, ahol nincs üresjárat. Minden perc számít. Minden kör új kérdést szül. És minden válasz csak még nagyobb káoszt tár fel.

A film ügyesen játszik a valóság, a módosított tudatállapot és a sci-fi határán. A vonat zakatolása mellé Chris Bacon zenéje hozza a klasszikus Hitchcock-hangulatot, és egy pillanatra sem engedi, hogy kényelmesen hátradőlj.

Eredet? Fekete tükör? Alkonyzóna? Mindből van benne valami

A Forráskódról sokaknak az Eredet jut eszébe, de közben könnyedebb, emberközelibb. Van benne egy csipet Idétlen időkig, annyi különbséggel, hogy itt nincs végtelen idő, csak nyolc perc és Colter egyre romló állapota egy titokzatos kapszulában. A hangulat néhol olyan, mint egy modern Alkonyzóna epizód, Philip K. Dick szelleme pedig kimondatlanul is ott lebeg a jelenetek felett.

Duncan Jones úgy keveri ezeket, hogy a film egyszerre futurisztikus és nosztalgikus. Nagy csavarokkal, de sosem öncélúan.

A romantika, amire nem számítasz

A thriller közepén lassan kibontakozik valami, amitől a film még emberibb lesz: Colter és Christina kapcsolata. A nyolcperces újraindulások miatt minden találkozás máshogy alakul, és minden próbálkozás mélyebb nyomot hagy.

Ezt a romantikus szálat sosem tolják ránk erőszakosan, mégis érezni, hogy Colter számára Christina a kapaszkodó a káosz közepén. A film ettől lesz egyszerre feszült és szívhez szóló.

A thriller, amitől ma is leesik az áll

A Forráskód egy időtálló thriller: okos, feszes, lendületes, és van benne annyi szív, hogy ne csak egy sci-fi puzzle-ként nézd.

Azóta is kevés film tudta ennyire elegánsan összerakni az akciót, a drámát, a humort és az időhurok-motívumot. Nem véletlen, hogy sokan még ma is úgy emlegetik, mint az egyik legjobb 2010-es évekbeli sci-fit.

Ha valami gyorsan beszippantó, izgalmas, agyat megmozgató filmet keresel, a Forráskód mindig jó választás, és az AppleTV kínálatában eléred.

És igen: bármennyiszer nézed újra, ugyanúgy működik. Csak nem nyolc percig. Hanem végig.

A film előzetese itt megtekinthető: