Így hívják Lengyelország rendkívüli magyar városát, döbbenetes neve van

Magyarország helye Európában

A magyarság 1000 éves európai történelme igen mozgalmas volt a Kárpát-medencében. A honfoglalás és az államalapítás után Magyarország gyorsan Európa egyik legerősebb államává nőtte ki magát. Szent István király megszervezte a keresztény magyar államot, amely a XI. és XIV. század között politikai, gazdasági és katonai értelemben is nagyhatalomnak számított.

A középkori Magyar Királyság területe hatalmas volt, a Kárpát-medence egésze hozzá tartozott, és a nyugati királyságokkal egyenrangú félként vett részt a kontinens ügyeiben: a gazdag földek, a bányák és a stratégiai fekvés miatt a magyar uralkodók súlyos tényezőt jelentettek Európa hatalmi térképén.

A trianoni békeszerződés és az ország feldarabolása

Az első világháború végén azonban minden megváltozott, 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával a történelmi Magyarországot feldarabolták: területének több mint kétharmadát, lakosságának felét elveszítette.

Új határok születtek, és a szomszédos országok - Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria - jelentős területeket kaptak. Érdekesség, hogy a frissen újra függetlenné vált Lengyelország is részesült kisebb határkiigazításban.

A királyság formálisan még fennmaradt, de király nélkül, Horthy Miklós kormányzó vezetésével - a történelmi Magyarország viszont megszűnt. A döntés mély sebeket hagyott, és a határon túli magyar közösségek sorsa a mai napig érzékeny kérdés a térségben.

Lengyel-magyar barátság és közös nyomok a térképen

A szomszédos népekkel való viszony sokszor feszült, de van egy nemzet, amellyel a magyarok mindig is különleges kapcsolatot ápoltak: Lengyelország. A mondás, miszerint "magyar-lengyel két jó barát" sem a véletlen műve, ahogy az sem, hogy a román-magyar barátságot megöröktő mondásunk nem nagyon van

A magyar és a lengyel nép között történelmi, kulturális és érzelmi szövetség alakult ki évszázadok alatt, ennek emlékét pedig ma is őrzik a lengyel településnevek.

Ennek a kapcsolatnak különös nyomai látszanak a lengyel térképen is. Számos település nevében szerepel a "magyar" szó lengyel alakja, a "Węgier" (kiejtve: vengyer), ami szó szerint magyart jelent, így léteznek városok és falvak, mint Węgrów, Węgry, Wegierki, Wegrzyn, vagy épp Węgry Opolskie és Węgry koło Wrocławia.

A nevek nyelvtani alakjai különböznek, de mindegyikben ott van a magyar vonatkozás - ezt jelentik a városok nevei:

Węgrów - szó szerint: "Magyarok városa” vagy "Magyarhely". A -ów végződés gyakran birtokos értelmű, tehát valami olyasmit jelent, mint "a magyaroké".

Węgry - ez a szó többes számú alakban "Magyarországot" jelenti lengyelül. Tehát a település neve egyszerűen: "Magyarország" (ahogy a lengyelek ma is hívják hazánkat: Węgry).

Wegierki - kicsinyítő, becéző forma, ami annyit tesz: "Kis magyarok”. A -ki végződés gyakran jelöl kisebb települést vagy kicsinyített alakot.

Wegrzyn - ez személynévből származik; a Węgrzyn név jelentése "magyar származású ember". Innen eredhetett egy családnév, majd abból a falu neve.

Węgry Opolskie - szó szerint "Magyarország (település) Opole vidékén”, azaz az opolei vajdaságban található "Węgry" nevű falu.

Węgry koło Wrocławia - "Węgry Wrocław mellett”, vagyis "Magyarország nevű település Wrocław közelében".

Hasonló szavak lengyelül és magyarul:

_{forrás: lengyelmagyarblog}