Felfoghatatlan, mit találtak az Északi-sark közelében, a magyarokhoz kötődik

Felfoghatatlan, mit találtak az Északi-sark közelében, a magyarokhoz kötődik

Egy darabka történelem, amit jégbe zártak, most újra életre kelt. Több mint másfél évszázada kutatók és arisztokraták neve íródott be a sarkvidéki felfedezések krónikájába – és mindez az Északi-sark közelében történt.

A hideg, szélfútta Ferenc József-földön, ahol a fagyott tundra még ma is őrzi az expedíció nyomait, egy titokzatos üzenetre bukkantak, amely szinte időn túlról szól hozzánk.

Egy magyar gróf nyomában a világ végén

A magyar tudományos világ egyik legkülönlegesebb története a 19. századba nyúlik vissza.

A gróf Zichy család egyik tagja, Edmund, az osztrák-magyar expedíció anyagi támogatójaként vállalt szerepet abban, hogy a Tegethoff nevű gőzhajó 1872-ben északnak induljon.

Céljuk az Északi-sark felé vezető átjáró megtalálása volt – de amit találtak, túlmutatott minden elképzelésen.

A jégbe fagyott hajó, a dermesztő hideg, és a hónapokon át tartó sötétség próbára tette a 24 fős legénységet. A kutató orvos, Dr. Kepes Gyula javaslatára vittek magukkal tokaji aszút és citromlevet, amelyek – nem kis túlzással – életet mentettek: a Skorbut megelőzésére használták, és ezzel sikerült elkerülniük a végzetes betegséget.

Az expedíció, amely beírta Magyarország nevét a jégbe

A Tegethoff legénysége 1873 októberében ért partot, és ekkor fedezték fel azt a szigetvilágot, amelyet később Ferenc József-föld néven ismerünk.

A természettudomány történetében ez az egyik legmerészebb és legnehezebb felfedezőút volt: kutyaszánnal, jégviharokban haladtak előre, miközben egyik társukat elveszítették a fagypont alatti végtelenségben.

A felfedezett földrészen több helyet is magyar nevekkel láttak el: megszületett a Budapest-fok, a Ráth Károly-hegy és a Zichy-sziget. A jég alá rejtett üzenetükben leírták:

„Az általunk megpillantott egész területet az első felfedező jogán a császárról Ferenc József-földnek neveztük el.”

Ez a levél 120 évig pihent a fagyott földben, míg 1991-ben egy újabb expedíció tagjai – Arved Fusch vezetésével – rá nem találtak.

A jégbe zárt magyar örökség – az elveszett expedíció, amely új fejezetet írt a sarkkutatás történetében

Magyarország tudományos világát máig inspirálja ez a történet. Dr. Kepes Gyula feljegyzései, amelyek a sarkvidéki túlélés minden pillanatát dokumentálják, ma is a múzeum archívumában találhatók. 

Ahogy a felfedezők a jéggel borított semmiben küzdöttek, úgy vált nevük halhatatlanná a térképeken – és az utókor emlékezetében.

A kutatók története, akik reményt vittek az Északi-sark fagyott éjszakájába

A második karácsonyt már egy jégkunyhóban töltötték. Dr. Kepes Gyula így írta le:

„Vidám dalokat énekelve, egymást bátorítva építettük a jégpalotát, a fagyos Tegethoff árnyékában.”

Végül 812 nap után bálnavadászok mentették meg őket, és ők voltak azok, akik a Budapest felé tartó vonatúton már hősként tértek vissza.

A gróf Zichy és társai által felfedezett terület ma Oroszországhoz tartozik, de a magyar név ott maradt a jégbe vésve.

Forrás: Dívány