
Megrázta a világot, amit a Machu Picchu alatt találtak, nem merik kinyitni
Olvass tovább...
Ezt a részletet Gárdonyi már nem írta meg.
A magyar történelmi öntudatnak a mai napig fontos eleme az, hogy a késő középkorban évszázadokig kőkemény harcban álltunk az Oszmán Birodalommal - azt, hogy mennyire mélyen bennünk van, jól mutatja a Hunyadi sorozat sikere is, aki tulajdonképpen egy egész "karriert" épített arra, hogy nem egyszer fényes győzelmet aratott a török seregek ellen.
A törökök elleni háborúknak vannak ikonikus pillanatai, ezek közül is kiemelkedik az Egerben aratott győzelem, amit viszont nem a filmművészet, hanem az irodalom tett halhatatlanná: Gárdonyi Géza regénye mai napig rengeteg helyen kötelező olvasmány és a belőle készült filmfeldolgozás is a legsikeresebb magyar történelmi filmek között van.
Olvass tovább...
Az egri diadal még úgy is legendás, hogy az már a súlyos mohácsi vereség után esett meg. A mohácsi vereség után Magyarország három részre szakadt: a középső területeket elfoglalta az Oszmán Birodalom, míg a királyság nyugati része Habsburg, a keleti pedig erdélyi fennhatóság alá került.
Ebben a válságos korban történt az egri diadal (1552), amikor Dobó István maroknyi védője (mindössze 2000 katona és civil) - sikerrel visszaverte Kara Ahmed és Ali pasa több tízezres seregét.
A vár hősies védelme a magyar kitartás jelképévé vált és megmutatta, hogy a mohácsi tragédia után is van erő az országban, az egri győzelem így nemcsak katonai, hanem erkölcsi fordulópont is volt: hitet adott abban, hogy a török hódítással szemben is lehetséges a megmaradás és az ellenállás.
Olvass tovább...
Dobó István neve mellett a másik jelentős személyiség, akit az egri diadalhoz kötünk, Bornemissza Gergely. Gárdonyi regénye természetesen a győzelemre koncentrál, így az kimaradt belőle, hogy mi lett a hős kapitány későbbi sorsa.
A török meglehetősen kegyetlen ellenfél volt, amit jól mutat, hogy hogy bántak a legyőzöttekkel. Bornemissza Gergely két évvel az egri diadal után török fogságba esett, a korábbi egri kapitánnyal pedig nem bántak éppen finom módszerekkel.
Először a birodalom fővárosába, Konstantinápolyba hurcolták, ahol a Héttoronyban raboskodott. A Héttorony (törökül Yedikule Hisarı) Isztambul egyik leghíresebb erődje, amelynek falait még Theodosius császár építtette az 5. század elején, a hagyomány szerint itt lelte a halálát Bornemissza Gergely is: a fejét levágták, majd a torony egyik nyílásába dobták.
A Héttorony erőd: