Egy román férfi olyan rendkívülit mondott Trianonról, amelyet a magyarok alig hisznek el

A 20. század viharai

A Kárpát-medence történelme igencsak tele volt viharokkal, a 20. század azonban még a szokásosnál is mozgalmasabbra sikerült: az első világháborút lezáró trianoni döntés nyomán szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia, Magyarország elvesztette területének nagy részét, amit szomszédos államok kaptak meg - alakultak új államok, mint például Csehszlovákia, egyes országok pedig új területeket kaptak, mint például Románia.

Az 1920-as békediktátum a mai napig konfliktusforrás Magyarország és a szomszédos államok között, különösen kényes kérdés ez például Romániában, ahol június 4-e nemzeti ünnep.

Interjú egy román férfival

Pontosan ezért érdekes megkérdezni a "hallgattassék meg a másik fél is" elve alapján a románokat, hogy vajon mit gondolnak erről a kérdésről - még érdekesebb abban az esetben, ha például Magyarországon élnek.

Így gondolta ezt az Azonnali stábja is, akik egy Budapesten élő romén férfit, Constantint kérdezték a véleményéről.

Constantin elmondta, hogy ő tősgyökeres, saját megfogalmazásában "bocskoros" román, a moldvai területről - a moldvai vidék Erdéllyel ellentétben mindig is román többségű volt, itt tényleg a román kultúra a történelmileg beágyazott.

Hozzáállás Trianonhoz

A román férfi elmondása szerint eredtileg látogatni érkezett három napra Magyarországra, de annyira tetszett neki, hogy azóta is itt él, egy-két ragozási hibát leszámítva tökéletesen beszél magyarul. Trianonról az a véleménye, hogy nem ért egyet a döntéssel, a nagyhatalmak szerinte túl szigorúak voltak Magyarországgal.

Értetlenkedve fogadja azt is, hogy Romániában miért nemzeti ünnep, a trianoni döntést ugyanis egyáltalán nem Románia érdemének tartja, ahhoz ugyanis nem sok közük volt, hiszen azt az antant nagyhatalmak hozták meg.

Ennek ellenére azért úgy fogalmazott, hogy bár a világon Romániát sokan a történelem "örömlányának" (nem ezt a szót használta) tartják, de ő ezzel sem ért egyet, véleménye szerint ugyanis nem csak harcolni kell tudni, hanem beszélni is, a diplomáciai készség legalább olyan fontos - amit elrontottunk karddal, azt szóval ki lehet javítani.

Az interjúban a férfi a román és a magyar nemzet közi különbségekről is beszél, a teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni: