Rendkívüli ősi jelet találtak egy magyar fémpénzen, tátott szájjal állnak a tudósok a felfedezés előtt

A király és a titokzatos karikák

II. András az Árpád-ház egyik legfontosabb királya volt - hogy mást nem mondjunk, az ő nevéhez fűződik az 1222-ben kiadott Aranybulla, amely a magyar alkotmányosság alapköve lett.

Jóval kevesebben tudják róla azonban, hogy uralkodása idején különleges pénzek is készültek, melyek egy rejtélyes motívumot viseltek: apró karikákat.

Ezek rendszerint az uralkodó alakja vagy valamilyen hatalmi jelkép mellett bukkantak fel, ám nem mindig következetesen. Hol tornyok díszeként, hol égitestekként, máskor csillagként láthatjuk őket. Az ezzel foglalkozó kutatók körében viszonylag hamar felmerült a kérdés, hogy vajon mit jelképeztek?

A pecsétek árnyékában

A legkézenfekvőbb magyarázat a királyi pecsétekhez vezet. Már III. Béla és Imre király is használták a pecsétgyűrű lenyomatát nagy pecsétjük mellett. Ez a „márkajelzés” egyértelműen a király személyéhez kötődött és ugyanígy került az uralkodó mellé az érméken a két karika.

II. András nagypecsétjén a gyűrűnyom helyett már égitesteket látunk, amelyek szintén hangsúlyozzák a királyi hatalmat. Hasonló motívumokat találunk Oroszlánszívű Richárd angol király pecsétjén, de karintiai hercegi pénzeken is.

A karikák tehát nem magyar sajátosságként születtek, hanem nemzetközi mintákat követtek, amelyek aztán hazai formát öltöttek.

Több, mint díszítőelem

Bár pontos eredetük nem teljesen tisztázott, a karikák biztosan nem csupán dekorációk voltak. Lehettek égi szimbólumok, pecsétek grafikai örökségei, vagy akár stilizált várfalablakok. Egy dolog azonban közös: mindig a király hatalmát emelték ki.

Annyira meghatározóvá vált ez a motívum, hogy II. András utódai is tovább használták érméiken, így pedig ezek a kis karikák évszázadokon átívelve nemcsak a pénzeken, hanem a magyar királyság szimbolikájában is fontos szerepet játszottak.

II. András igen kalandos élete, a keresztes lovagtól az Aranybulláig:

_{forrás: ntf.hu}