Kimondták, ő a legnagyobb magyar hazaáruló, meglepő lista került fel az internetre, öt név szerepel rajta, mind komoly magyar királyok, vezetők voltak

Hazaárulók a magyar történelemben

A történelmi retrospekció műfaja igen nagy népszerűségnek örvend itthon, még úgy is, hogy mai szempontok alapján nem éppen a legegyszerűbb dolog megítélni a történelmi személyeket. Ennek ellenére sokan művelik, adott esetben olyan módon, hogy igyekeznek bizonyos események párhuzamba állítani a jelenben tapasztalható dolgokkal.

Pontosan így tett most Kohán Mátyás, a Mandiner munkatársa is, aki a legújabb generáció képviselője a politikai publicisztika területén. Videójában összeállított egy szubjektív listát az általa öt leginkább hazaárulónak tartott személyről, akik valaha a magyar trónon ültek - akadtak köztük ismerős nevek is, de volt olyan is, akinek az ismeretéhez bizony alapos történelmi tudással kell rendelkezni.

A lista

Az 5. helyezett (vagyis a legkevésbé hazaáruló a listáról) Bosnyák (Kotromanić) Erzsébet, aki Nagy Lajos király halála után özvegyként régensként kormányozta az országot, két lánya, Mária és Hedvig trónigényét igyekezve biztosítani. Diplomáciai úton több európai uralkodó támogatását is kereste, ami gyakran azt a benyomást keltette, hogy a magyar trónt áruba bocsátja. Kritikusai szerint túlzottan idegen hatalmakra támaszkodott, ez pedig erősen gyengítette a magyar politikai önállóságot.

A 4. helyezett, I. Lipót (1640–1705), aki Habsburg uralkodóként Magyarországot a dinasztia katonai hátországaként kezelte, főként a törökellenes háborúk során. Rendi jogokat korlátozó politikája és a protestánsok elleni kemény fellépése miatt sokan zsarnokinak tartották (Kohán Mátyás külön kiemelte, hogy a protestantizmus addigra már annyira megszilárdult Magyarországon, hogy hagyományosnak volt tekinthető). Kritikusai szerint az ország önállóságát elnyomta, s inkább Bécs érdekeit szolgálta, mint a magyar rendekét.

Akad Árpád-házi uralkodó is a listán, a bronzérmet Salamon király (1053–1087) kapta, aki I. András fiaként került a trónra, de hatalmát bátyja, Géza és László folyamatosan vitatták, ami véres belháborúkhoz vezetett. Hatalmát a német-római császár, IV. Henrik támogatásával próbálta megszilárdítani, ezért hajlandó volt hűbérként felajánlani Magyarországot, az utókor ítélete szerint idegen segítségre támaszkodva gyengítette a királyi tekintélyt és az ország függetlenségét.

A második helyen egy családból rögtön ketten is állnak, Szapolyai János I. és II. János Zsigmond. Szapolyai János a mohácsi vész után a török támogatásával lett király, ezzel párhuzamos uralmat hozva létre Ferdinánddal szemben. Fia, János Zsigmond Erdély fejedelmeként lavírozott a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között, gyakran kényszerű kompromisszumokat kötve, amivel igen erősen hozzájárult az ország három részre szakadásához, és megerősítette az idegen hatalmak befolyását.

Az első helyezett

Az első helyezett egy olyan ember lett, akiről idén talán több szó esett, mint az elmúlt ezer évben összes - Orseolo Péterről, az idei augusztus 20-i ünnepségek váratlan sztárjáról van szó. Orseolo Péter, nem túl hízelgő ragadványnevén "Áruló Péter" Velence dózséjának fia volt, Szent István király örököseként kétszer is uralkodott Magyarországon.

Második uralma idején hűbérként elismerte a Német-római Császárság fennhatóságát, ami súlyosan csorbította az ország függetlenségét. Kritikusai szerint idegen érdekek képviselete és a magyar nemességgel való szembefordulása megbuktatta a hatalmát.

Kohán Mátyás mandineres újságíróként természetesen nem hagyta ki a párhuzamba állítását Magyar Péterrel sem - az aktuálpolitikai felhangon hangsúlyosan jelen vannak egyébként a videó egészében. Történészi szempontból talán némileg kritizálható ez a hozzáállás, az újságíró viszont soha nem állította magáról, hogy különösebben független lenne, a videóban pedig kétségkívül sok érdekes információ elhangzik

Kohán Mátyás videója: