Veszélyes az érintése ennek a magyar forintnak, ha bekerült a pénztárcádba, vigyázz vele? Szakértő válaszolt a kérdésre

Mi is az a titokzatos „alupestis”?

Sok gyűjtő találkozott már a furcsa, hólyagos, belülről korrodált alumínium érmékkel, amelyeket a köznyelvben „alupestises” néven emlegetnek.

Fontos azonban tisztázni: Ezek az érmék gyártási hibák következtében sérültek, az alumínium lapkákba keveredett szennyeződések idővel oxidálódtak és belső anyag lebomlását idézték elő.

A gyűjtők körében mégis sok vita övezi a kérdést, hogy ezek az érmék mennyire értékelhetők. A magyar forint esetében például a leginkább érintett darabok az 1940-es és 1960-as évek között készült alumínium sorozatokból kerültek ki.

Miért látható a jelenség főleg Magyarországon?

Az akkori időszakban a lapkákat újrahasznosított alumínium hulladékokból állították elő, gyakran háborús vezetékekből és egyéb maradékokból. A szakszerűtlen hengerlés miatt a fémben zárványok maradtak, amelyek idővel porladni kezdtek. Ennek következtében az érme felületén púposodás, lyukak, felrepedések jelentek meg.

A laikus számára ijesztő lehet, de a jelenség nem terjed át egyik érméről a másikra. Tehát a pénztárca tartalmára sem jelent veszélyt, ha egy ilyen példány ott lapul. Legfeljebb esztétikailag csúfítja a kollekciót.

Hogyan különbözik az ón- és cinkpestistől?

Sokan tévesen gondolják, hogy ez az alumínium változat hasonló az ónpestishez vagy a cinkpestishez. Valójában azok valódi kémiai folyamatok, amelyek képesek átterjedni más tárgyakra is. Az úgynevezett „alupestis” ezzel szemben kizárólag anyaghibából ered, így nem veszélyes más érmékre.

Ezért is fontos, hogy a numizmatika területén ne keverjük össze ezeket a fogalmakat. Egy hibás, púpos érme nem kincset érő ritkaság, hanem inkább értékcsökkentő tényező.

Gyűjtői érték vagy félrevezető illúzió? Amikor a sérült érmét ritkaságként hirdetik

Időről időre felbukkannak ilyen hibás darabok különféle online aukciókon, jelen esetben a Vatera oldalán. Gyakran próbálják az eladók különlegességként feltüntetni, pedig valójában ezek az érmék nem számítanak ritkaságnak, sokkal inkább gyártási hibából eredő sérült  daraboknak.

Aki Magyarország történelméhez kötődő érdekes darabokat keres, annak inkább az ép, ritkán előforduló példányok jelenthetnek valódi értéket.

A „fertőzött” darabokat érdemes külön tárolni, de nem azért, mert veszélyt jelentenek, hanem mert látványra rontják a gyűjtemény összképét.

Mit tegyen a gyűjtő?

Ha a pénztárcájában vagy gyűjteményében találkozik valaki egy ehhez hasonló darabbal, nem kell megijednie.

Az „alupestis” nem fertőz, csupán a fém természetes bomlásának következményéből fakadó, látványos, de értékcsökkentő elváltozást eredményezett az érméken. Az érme ettől még képviselhet történelmi értéket, de piaci szempontból nem tartozik a keresett darabok közé.

A numizmatikai világban tehát érdemes óvatosan kezelni a hangzatos elnevezéseket. Ha hasonló érmével találkozol, tekintsd inkább tanulságos példának arra, hogyan hagyhatnak nyomot a gyártási körülmények a történelemben, semmint olyan kincsnek, amiért licitháborút érdemes indítani.

A videóban a 1949-es Rákosi-címeres 1 forintos érme kerül bemutatásra. Részletesen látható lesz az érme elő- és hátlapja, anyaga, mérete, valamint az, hogy milyen szerepet töltött be a magyar pénztörténetben:

Forrás: Vatera és Numizmatika Magyarország