promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
A törökök rendkívüli szót találtak a magyarokra, ez meghökkentő a történelem tükrében

A törökök rendkívüli szót találtak a magyarokra, ez meghökkentő a történelem tükrében

Borítókép:  Profimedia
Színes
Kategória fejléc

Meglepő a dolog, nem számítanánk erre.

Hiányos rokonág

A magyar nép és nyelv különös sziget Európa közepén. Bár a tudomány a finnugor nyelvrokonságban találja meg a választ, a mindennapok tapasztalata mégis csak azt mutatja, hogy bármerre induljunk el a világban, sokat nem értenek abból, ami mondunk.

Nem élnek milliószámra rokon nyelvet beszélő közösségek, a számunkra legközelebbi finnugor népek pedig többnyire távoliak és kevesen vannak. A nemzeti tudatban sem alakult ki az érzés, hogy a finneket valódi testvérnépnek tekintenénk, a szamojédokról pedig jobbára csak a szakirodalom lapjain olvasunk - a rokonság inkább elmélet maradt, semmint kézzel fogható élmény.

Egy különös barátság a történelem árnyékában

Van azonban egy nép, amelyhez másfajta szálak kötnek bennünket. A törökök és a magyarok kapcsolatát évszázadokig a háborúk, az ostromok és a szabadságharcok határozták meg.

A történelemkönyvekben a török alak gyakran az ellenség, az „idegen” szerepét tölti be, ennek ellenére a 20. század végétől kezdve egyre több török kutató és értelmiségi kezdte hangsúlyozni, hogy ők a magyarokat testvérnépnek tekintik (azt pedig, hogy milyen kedvességgel fogadják a magyarokat bárki megtapasztalhatja, aki elutazik Törökországba). 

Egri csillagok Isztambulban

Erdal Şalikoğlu, az Egri csillagok török fordítója például igen különös példája ennek a közeledésnek. Egy magyarországi orvosi továbbképzésen hallott először Gárdonyi Géza klasszikusáról, évek múltán pedig ő lett az, aki elhatározta, hogy törökül is megszólaltatja a regényt.

Sokan meglepődhetnek, miért épp egy olyan könyvet választott, amelyben a törökök többnyire negatív hősökként jelennek meg, ő azonban másképp látta. Mint mondja, a népe így jobban megértheti, hogyan él a magyar emlékezetben ez a korszak.

Szerinte minden történelmi eseménynek legalább két oldala van, a török olvasók pedig a regényt nem ellenséges történetként, hanem egy testvérnép sorsának lenyomataként fogadhatják. Şalikoğlu nemcsak fordít, hanem kulturális hidakat is épít: létrehozta az isztambuli magyar kulturális és baráti társaságot, és munkájáért magyar állami kitüntetést kapott.

Közös szavak a magyarban és a törökben: