Sosem látott videó az eltűnt magyar településről, hihetetlen dolog történt vele

Egy falusias világ nyomai a város közepén

Egy eddig ismeretlen, 13-14 perces film került elő a hatvanas évek végéről, amely egy kedves magyar település, Rákosfalva utolsó napjait örökítette meg. A felvételt egy helyi lakos, Vince Miklós készítette, aki azzal a céllal fogta kameráját, hogy a bontás előtt, az utolsó pillanatban rögzítse a település képét. A videón még látszanak a gyümölcsfákkal körülvett fatornácos házak, a földművelők portái, a falusi hangulatban úszó utcák és a szorosan összetartó közösség mindennapjai.

A felvétel különös értéket képvisel, hiszen a települést 1968-ban, a „szanálás” néven ismert folyamat során szinte teljesen eltörölték. Csupán három épület maradt fenn: az iskola, az Álmos vezér téri Szent István király plébániatemplom és a Cserepes-ház.

Egy közösség eltűnése és emlékei

Rákosfalva lakossága döntően német származású földművesekből és kertészekből állt. A film kockáin felbukkan Klötzl Pál gazda, aki családjával és igavonó lovával együtt mutatja meg azt az életformát, amely évszázadokon át jellemezte a környéket. A településnek saját mozija, az Árpádmozi (később Rátkai mozi) és vendéglője, a Zöldike is volt, ahol a helyi közösségi élet zajlott.

A képeken látható templomkertben álló kőkereszt, amely 1853 óta őrzi a hely szellemiségét, ma is ott áll Zugló szívében. A település története összefonódott olyan nevekkel, mint a Festetics család, majd Zsivora György ügyvéd, aki a 19. században földjeit felparcellázta és értékesítette.

A hihetetlen fordulat: eltűnt, de nyomot hagyott

Ami igazán hihetetlen: egy egész magyar település szinte nyomtalanul eltűnt a térképről, hogy helyére a Füredi utcai lakótelep épüljön fel. 1967 és 1978 között több mint 12 ezer panellakást építettek, amelyekbe 50 ezer új lakó költözött. Egy falusias, kertgazdálkodásból élő közösség így vált néhány év alatt egy teljesen új, városi közeg részévé.

A sors fintora, hogy bár a település házainak többségét lebontották, a felvétel révén ma is élő emlékként láthatjuk azokat az utcákat, amelyekből napjainkban szinte már semmi sem maradt – igazi Urbex értéket kínál a mai szemlélők számára.

A ritka felvétel ma az egyetlen kapu egy letűnt világ felé, amelyről a mai nemzedék többnyire csak családi elbeszélésekből vagy régi fényképekből szerezhet tudomást.

Faluból panelrengeteg: hogyan él tovább Rákosfalva az emlékezetben

Az egykori házak helyét ma panelrengetegek uralják, ám a régi urbex hangulatot idéző képsorok megmutatják, milyen értékek vesztek el. A fatornácos házak, a szőlőlugasok, a melegágyások és a kocsibejárók képei megindítóan emlékeztetnek arra, hogy a nagyváros terjeszkedése közben milyen kulturális és közösségi örökségek tűntek el.

Rákosfalva története egyszerre tanulságot állít és figyelmeztet: városrészek születhetnek és tűnhetnek el, de a múlt maradványai – akár egy templom, egy kőkereszt, vagy egy korabeli lakos által rögzített dokumentum – képesek túlélni a feledést.