Megfizethetetlen drágulás a magyar élelmiszerboltokban, iszonyatos számokat mutattak

Árak útja a 2000-es évek elejétől

A magyar háztartások mindennapjainak egyik legérzékenyebb területe az élelmiszerárak alakulása. A 2000-es évek elején a magyar gazdaság helyzetét tekintve az élelmiszer drágulás még nem tűnt drámainak: egy kilogramm kenyér ára 132 forint, a tej ára 161 forint volt, a trappista sajt pedig 1221 forint körül mozgott.

A húsfélék – például a sertéshús kilónkénti 914 forintos, illetve a csirkecomb 563 forintos ára – akkoriban még a legtöbb család számára megfizethetőnek számítottak.

A 20%-os tejföl 73 forintos kilós ára ma már teljesen irreálisnak hat, hiszen azóta az infláció és a gazdasági folyamatok következtében a pénz vásárlóereje jelentősen visszaesett, az alapélelmiszerek értéke pedig sokszorosára nőtt.

Kismértékű változás 2004-ben

Négy évvel később az áremelkedés még mérsékeltnek számított. A kenyér ára 176 forintra, a tej 192 forintra, a trappista sajt pedig 1348 forintra nőtt. A húsfélék közül a sertés kilós ára kissé visszaesett (895 forint), ugyanakkor a párizsi 657 forintra drágult. A magyar gazdaság ekkor még viszonylag stabil képet mutatott, és bár az élelmiszer árak lassan emelkedtek, a legtöbb háztartás számára a vásárlás továbbra is kényelmesen kifizethető maradt, hiszen a pénz értékvesztése ebben az időszakban mérsékeltebb volt.

2008: a látványos drágulás időszaka

2008-ban már érezhetően felgyorsult az árak emelkedése, amely határozott fordulatot jelzett az élelmiszerpiacon. A kenyér kilogrammban mért ára 243 forintra kúszott fel, a tej literenként 251 forintra emelkedett, 10 darab tojás pedig 307 forintra drágult.

A húsfélék közül a sertéshús ára 1132 forintra nőtt, a csirkecomb elérte a 740 forintot, míg a párizsi 953 forintra ugrott. Különösen látványos volt az étolaj drágulása: a 2000-es értékhez képest szinte megkétszereződött, és 450 forintos szintre emelkedett, ami jól mutatta a magyar háztartások mindennapjaira nehezedő egyre nagyobb terhet.

2018: lassú, de folyamatos emelkedés

2018-ra a legtöbb alapélelmiszer ára tovább nőtt, bár nem minden terméknél egyformán. A kenyér kilója 302 forint, a tojás 414 forint, a trappista 1731 forint lett. A húsfélék közül a sertéshús ára 1278 forintra kúszott fel, a párizsi pedig meghaladta az 1500 forintot. Érezhető volt a drágulás, de a 2022-es szintekhez képest még mindig mérsékeltebbnek számított.

2022: brutális duplázódás

Négy év alatt drámai fordulat következett be. A trappista sajt ára megduplázódott, 3423 forintra emelkedett. A párizsi 2723 forintra, a bontott csirke 1314 forintra, a csirkecomb 1266 forintra ugrott. A tejföl ára szinte sokkoló módon 1791 forintra nőtt, a kenyér pedig 873 forintra drágult. Ez az időszak hozta el azt a pontot, amikor az élelmiszerek ára már súlyosan érezhető terhet jelentett a háztartások számára.

2024: magas szinten stagnáló árak

A legfrissebb adatok szerint az árak némileg korrigáltak, de még mindig rendkívül magasak. A trappista sajt ára 3100 forint körül mozog, a sertéshús 1940 forint, a párizsi közel 2700 forint. A kenyér kilója 881 forint, a tej ára 380 forint, a tojás pedig 750 forint. A tejföl tovább emelkedett, elérve a 1930 forintos szintet.

Tanulság és következmények

Az elmúlt két évtized árait áttekintve jól látható, hogy az élelmiszerárak Magyarországon fokozatosan, majd hirtelen felgyorsulva nőttek. A 2000-es évek elején még viszonylag kiegyensúlyozott változásoknak lehettünk tanúi, ám 2022-re a költségek olyan szintre jutottak, amelyet a mindennapi vásárlás során minden család megérez.

Az élelmiszer folyamatos drágulása napjainkra a magyar társadalom egyik legsúlyosabb gondjává vált.

Ebben a videóban a 2000-es évektől kezdve nyomon követhetjük az alapélelmiszerek árának alakulását egészen a 2024-es évig bezárólag: