Felnyitották az egyiptomi sírt, azonnal meghalt egy kutató

Egyiptom titkai közül talán ez a legsötétebb: rejtélyes halálesetek sora kísérte a világ egyik legnagyobb régészeti felfedezését. Vajon a tudomány mindenre választ ad - vagy vannak dolgok, amiket jobb békén hagyni?

Az 1920-as évek elején Egyiptomban szokatlan dolgok történtek. Újságírók suttogtak egy szarkofágról, amelyről azt állították, nemcsak kincset, hanem átkot is rejt. Egy sírról, amit jobb lett volna lezárva hagyni. Aki kinyitotta, hamarosan meghalt. És nem volt egyedül. A szóbeszéd először csak különös egybeeséseket emlegetett - de ahogy múltak az évek és gyarapodtak az áldozatok, már senki sem nevetett.

A mindent megváltoztató leletek

A közvéleményt nem csak a lelet izgalma tartotta lázban, hanem a rejtélyes események is, amelyek a sír feltárása után történtek. Mintha a halál maga is felfigyelt volna arra, amit az emberek bolygattak. Az „átok” szót ugyan senki sem merte hivatalosan kimondani, de a hátborzongató egybeesések új szintre emelték a felfedezés körüli izgalmat. Az archeológia hirtelen átlépett a tudomány és a misztikum határvonalán.

Tutanhamon fáraó sírját 1922-ben nyitották fel a Királyok Völgyében, az ásatás vezetője pedig Howard Carter volt. A felfedezés hatalmas szenzációt váltott ki – nemcsak azért, mert a sír szinte teljes épségben megmaradt, hanem mert a benne talált tárgyak aranytól roskadozó gazdagsága lenyűgözte az egész világot. Ám az eufóriát hamar sötét árnyék vetette be.

Lord Carnavon, a feltárás mecénása, néhány hónappal a sír felnyitása után elhunyt. A hivatalos magyarázat szerint egy fertőzött rovarcsípés végzett vele - de az időzítés túlságosan is tökéletes volt ahhoz, hogy ne indítsa be a legendák gépezetét a tragédia után.

A halálának hírére világszerte robbanásszerűen terjedni kezdett a legenda: a fáraó bosszút állt.

És Lord Carnavon nem volt az egyetlen. Rövid időn belül többen is meghaltak a feltárásban részt vevő kutatók közül. Georges Benedite francia egyiptológus például szélütést kapott, miután elhagyta a sírkamrát. Arthur C. Mace szintén röviddel ezután hunyt el. A média hamar megalkotta a tökéletes rémtörténet szlogenjét: „A fáraó átka” vagy „A múmia bosszúja”.

A furcsa halálesetek hatására pánikhangulat lett úrrá az egyiptomi lelőhelyek körül és még a műkincsekre vadászó gyűjtők is visszahőköltek. A nyughelytől való félelem kézzelfogható lett - sokan úgy hitték, hogy a sír bolygatása valódi átkot szabadított el.

Tutanhamon sírja ma is látogatható és a fáraó kincsei közül sok megtekinthető múzeumokban. Ám a kérdés továbbra is él: vajon a tudomány mindenre képes magyarázatot adni - vagy tényleg létezik valami a fáraó átka mögött, amit nem értünk és jobb lenne, ha nem is bolygatnánk?

Íme egy különösen izgalmas YouTube-dokumentumfilm a témában: