Ferenc pápának egyetlen nagy álma volt, az sosem teljesült

Életének 89. évében eltávozott a keresztény egyház első embere, Ferenc pápa. Az első, nem Európában született vatikáni vezető hétfőn reggel, éppen egy vizsgálatra tartva lett rosszul, és kapott agyvérzést, ami után nem sokkal később meg is állapították a halálát. A Jorge Mario Bergogolio néven született egyházi ember a katolikus világ első jezsuita vezetőjeként, és a reformok atyjaként vonult be a történelembe. Ferenc 12 éven keresztül ült a trónon, miután elődje, XVI. Benedek önként lemondott arról a megromlott egészségi állapota miatt. 

Ferenc már hónapok, sőt évek óta gyengélkedett. A pápai feladatait azonban igyekezett élete utolsó pillanatáig ellátni. A húsvéti hétvégén még arra is sort tudott keríteni, hogy találkozzon az Egyesült Államok bajkeverő alelnökével, J.D. Vance-szel, aki Donald Trump elnök legfontosabb bizalmasának tekinthető. Nagy eséllyel így Vance lett az utolsó nemzetközi vezető politikus, aki életében utoljára találkozott az argentin szentatyával.

Bár azt talán sosem fogjuk már megtudni, hogy milyen beszélgetést folytattak le valóban. 

Tegnapelőtt Ferenc pápa még meg jelent a Vatikánban, a Rómába érkező keresztények legnagyobb örömére, hogy elmondjon egy ünnepi áldást a megroppant egészsége ellenére is. A 88 éves pápa a Szent Péter téri erkélyen utoljára az "Ámen" szót ejtette ki, majd, mint utólag kiderült, végleg maga mögött hagyta a nyilvánosságot. A következőkben folynak az előkészületek a felravatalozását, majd temetését illetően, amelyre még csak nem is a szokásos helyen, a Szent Péter-bazilikában fog sor kerülni. A rendelkezése szerint a Vatikánon kívül, Rómában lesz a búcsúztatása és a végső nyughelye, a Santa Maria Maggiore falai között.

Érdekesség, hogy utoljára a Santa Mariaban több, mint száz évvel ezelőtt került eltemetésre pápai méltóság.

Ez a kívánság pedig csak tovább fogja emelni Ferenc pápa különleges státuszát a szentegyház berkein belül és kívül egyaránt. Az újító egyházfő ugyanis több más területen is emlékezeteset alkotott, mondott, tett. Mindig nyitott volt a világ szokványostól eltérő dolgaira, és képtelen volt megtagadni azt, hogy létezik más felfogás is, mint a keresztény vallás. Folyamatosan emlékeztetett rá, hogy igenis, minden ember egyenlő és nem tehetünk különbséget még csak bűnös és bűntelen között sem.

Természetesen argentinként ő maga is imádta az élet apró és kevésbé apró örömeit. Egyik imádata a futball volt (a hazája válogatottja, és a San Lorenzo nevű klub), valamint a finom falatok. Utóbbiakat sem vetette meg magától, bár nem volt az a kifejezetten hatalmas gourmet. Állítólag a pápai lakosztályt mellőzve, még a saját szerény lakrészébe sem rendelt soha különösebben extrém fogásokat. Úgy tudjuk, hogy gyerekkora óta nagy kedvence volt a spanyol eredetű, de tulajdonképpen az egész latin világban népszerű empanada. A gyúrt omlós tészta által alkotott puha táskában szinte bármilyen töltelék berakható. Bár argentinként alighanem a szarvasmarha húsból készített töltet lehetett Ferenc favoritja. 

Ám mivel már régóta Olaszországban élt, óhatatlan, hogy Rómában más finom falatokba is belebotlott a pápa. Egyszer a másik nagy kedvencével, a pizzával kapcsolatban mesélte el egyik álmát, ami sajnos soha nem teljesülhet már:

„Ha csak egy kívánságom lenne, mi lenne az? Az egyetlen dolog, amit szeretnék, hogy egy nap anélkül, hogy felismernének, elmennék egy pizzériába egy pizzáért."

- fejezte ki vágyát tréfálkozva egyszer a szentatya, amit a hivatalos vatikáni szakácskönyvben, még 2014-ben örökítettek meg.

Ferenc pápa utolsó nyilvános szavai: