Rendkívüli forintmennyiséget visz haza egy kukás Japánban, le fogsz esni a székről

Tisztaság szemetes nélkül – Japán, ahol a rend belülről fakad

Ami máshol hétköznapi melónak számít, Japánban megbecsült hivatásnak – és ez a bankszámlán szereplő összegből is kiderül.

Ott, ahol az emberek maguknál hordják a szemetet, és hazaviszik, ha nincs a közelben gyűjtőpont, ott kezd igazán érthetővé válni, miért mondható másnak a távol-keleti világ felfogása. Japánban a rend és a tisztaság nem kívülről kényszerített szabály, hanem belső meggyőződés kérdése.

Az utcákon nincsenek szemetesek, mégis patyolattiszták. Nem látsz sehol söprögető embereket, mégis makulátlan a környezet.

A jelenség mögött a japán szemléletmód áll, amely szerint a rend nem külső utasításokból vagy szabályokból születik, hanem az egyén belső felelősségérzetéből és tudatos magatartásából fakad.

Amikor a munkád értéke pénz formájában is kézzel fogható

A példaértékű elv minden szinten tetten érhető. A hulladékkezelés szigorúan szabályozott: külön zsák jár a papírnak, külön a műanyagnak, és minden településen más napokon zajlik a begyűjtés. De itt nem áll meg a történet. 

A szemétszállító járműveket naponta tisztítják, kerekeiket minden reggel letakarítják. Az autók fényesek, illatosak, sőt a betonkeverő gépek is olyan állapotban vannak, mintha csak most gördültek volna ki a gyárkapun.

És akkor jöjjön az, ami miatt leesik az állunk: a kukás szakma Japánban nem alacsony presztízsű.

A fizetés messze meghaladja a legtöbb európai ország szintjét. A szemétszállító munkások jól képzett szakembereknek számítanak, a munkájukat elismerés övezi, és nem utolsósorban – jól fizető állásról van szó. 

3800 dollár havi bevétel egy kukásként? Japánban ez valóság

Egy japán szemétszállító szakember havi bevétele elérheti akár a 3800 dollár-t is, ami jelenlegi árfolyamon átszámítva több mint 1,4 millió forintnyi összeget jelent. Ez még kinti viszonylatokban is rendkívül bőséges fizetésnek számít.

Igen, jól olvasod: több mint másfél millió forint havonta egy olyan munkáért, amely sok más országban a társadalmi ranglétra legalján helyezkedik el.

Ez a hozzáállás is mutatja, hogy Japánban minden munkának megvan a becsülete, ha azt fegyelemmel, tisztességgel és elkötelezettséggel végzik. A pénz itt nem a státuszt szimbolizálja, hanem a szorgalom és a precizitás jutalmára helyezi a hangsúlyt– egyfajta visszajelzést ad arról, hogy az alázattal végzett munkáért méltó anyagi elismerés is jár.

A hasonló, tiszteletet kiérdemlő szemlélet formálja meg azt a társadalmat, ahol nem kell folyamatosan figyelmeztetni az embereket a rendre. Ahol egy egyszerű utcakép is fontos üzenetre hívja fel a köznép figyelmét: hogy lehet másképp is, tisztábban, igényesebben élni egymás mellett.

És ha eddig azt hitted, a világ legtisztább utcái mögött egy hadseregnyi takarító áll, most már tudod, hogy a valódi japán rend a tudatosságban, a nevelésben és az értékrendben rejlik.

Ahol a tisztaság nem extra, hanem életforma

Lehet, hogy nálunk a forint más értéken mozog, és a közterületeken egészen más kép fogad, de a japán példa egyértelműen alátámasztja: ha értéket adsz a munkának, értéket kapsz vissza.

A fényesen csillogó kukásautótól kezdve a pormentes járdáig, a ragyogóan tiszta buszmegállótól egészen a szemétmentes városi parkokig – Japánban minden részlet rávilágít: a tisztaság nem kivétel, hanem elvárás, amit az emberek maguk tartanak fenn, nap mint nap.

Ebben a videóban is beszámolnak a rendíthetetlen Japán rend szépségeiről és a távol-keleti, példát mutató magatartásról: