Furcsa nevet adtak a Dunának, ezért hasonlították a világ egyik leghosszabb folyójához
Két kis patakból ered, majd hatalmas víztömeggé válva több ezer kilométeren keresztül kanyarog.
A Duna Magyarország jelképe, Románia után pedig hazánkban található a vízgyűjtőjének második legnagyobb része, ami nem kevesebb, mint 817 ezer négyzetkilométer. Évezredek óta fontos hajózási útvonal, napjainkban 10 ország területén halad át, míg végül egy hatalmas deltából ömlik a Fekete-tengerbe.
2850 kilométeres hosszával a kontinens második legjelentősebb folyója a Volga után, partján pedig civilizációk emelkedtek fel és buktak el, városok keletkeztek és váltak virágzó kereskedelmi központokká.
Különleges becenevet kapott a Duna
Nem véletlen, hogy a Dunát nagy becsben tartották és tartják mind a mai napig, az életet adó víz ugyanis az ökoszisztéma egyik legfontosabb összetevője, a folyó nélkül pedig teljesen más lenne Európa vízrajza.
Eltűnt a Duna mélyéről egy értékes tárgy, óriási hajsza indult miatta
Olvass tovább...
A WWF, a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének munkatársa, Arno Mohl egészen egzotikus elnevezéssel illette a Dunát, és azt is elmondta, hogy miért keresztelte el Európa Amazonasának:
„Amazonas: a név hallatán mindenki érintetlen, ősi vidékre gondol. A Duna–Dráva–Mura körbezárta terület hasonlóan gazdag flórának és faunának ad otthont, mint az Amazonas vidéke. Még az emberi beavatkozás is hasonló: miként Brazíliában, itt is főként vízerőművek veszélyeztetik a folyók ökoszisztémáját”
– idézte a Mura–Dráva–Duna projekt nemzetközi koordinátorát a National Geographic.
Óriási méretű a magyar Atlantisz, mely a Duna egyik legizgalmasabb szakaszának mélyén rejtőzik
Olvass tovább...
Az természetes, hogy mind a mélysége, mind pedig a szélessége erősen változó, a Donaueschingennél egyesülő Breg és Brigach összefolyásával keletkező Duna a felső szakaszán még keskeny, Budapesten viszont már 350 méter széles, míg Zimonynál már 1300 méteres. Az Al-Dunán 15 kilométeresre terebélyesedhet, innen is az Amazonas-hasonlat, hiszen Dél-Amerika éke akár 48 kilométeres maximális szélességet is elérhet. A Duna erejét jelzi, hogy a Vaskapunál akár a 70 méteres mélységet is elérheti, itt a sodrás is rendkívül gyors.
A legfontosabb a felelős vízgazdálkodás
Magyarországot is érinti az aszálykrízis, ami már a téli hónapokban is megmutatkozik, mivel egyre kevesebb a csapadékmennyiség. A Duna védelme rendkívül fontos, hiszen a törékeny természeti egyensúly megborulása beláthatatlan következményekkel jár, és egyre szélsőségesebb helyzeteket tapasztalhatunk apadás és áradás formájában is.
Aszály idején még második világháborús hadihajók roncsai is előbukkannak a Dunából:
