Beletörhet a bicskája Magyar Péternek? Nem lesz olyan könnyű Kubatov Gábor elmozdítása, mint ahogy azt a miniszterelnök gondolta

Kedden - ahogy az várható volt - a tisztújító közgyűlésén újabb négy évre megválasztotta Kubatov Gábort elnökének az FTC.  A döntést azonban kiemelt figyelem kísérte, mivel a kormány múlt szombaton nyújtotta be a sportbeli politikai összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatot (amelyet a köznyelv csak „lex Kubatovként” emleget).

Magyar Péter miniszterelnök még szeptember 18-án utalt rá, hogy az új előírások a ferencvárosi sportvezetőre is vonatkozni fognak, meggátolva őt a pozíció betöltésében. Kubatov Gábor újraválasztásáról szóló hírek alá kommentben csak az alábbi kétszavas megjegyzést fűzte: „pár hétre” kapott újra mandátumot. Ennek ellenére az Indexnek nyilatkozó jogi szakértők úgy látják, messze nem egyértelmű, hogy a sportvezető széke valóban veszélyben forogna.

A tervezett szabályozás alapján az összeférhetetlenség kiterjedne az országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, a megyei közgyűlések elnökeire, a pártok első emberére, a miniszterekre, államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, más szakmai felső vezetőkre, kormánybiztosokra, valamint a többségi állami tulajdonú cégek irányítóira. A Tisza-kormány javaslata ráadásul visszamenőleges hatályú lenne: a megnevezett tisztségviselők sem a megbízatásuk ideje alatt, sem annak megszűnésétől számított négy évig nem tölthetnének be sportvezetői tisztséget.

Borbély Zoltán ügyvéd, korábbi legfőbb ügyészségi ügyész és szóvivő rámutatott, hogy a 2004-es sporttörvény módosításában szereplő négyéves moratórium kimondottan a jelenlegi képviselőkre, kormányzati tisztségviselőkre és állami cégvezetőkre vonatkozik. Hangsúlyozta: bár Kubatov korábban a Fidesz alelnökeként és pártigazgatójaként is dolgozott, a javaslat kizárólag a pártok első számú vezetőire érvényes, így ezen korábbi feladatai nem zárják ki őt.

Egyedül a 2006 és 2026 közötti parlamenti képviselősége merülhetne fel, ám a javaslat az Országgyűlésről szóló törvény módosításával léptetné életbe a tiltást a képviselői tisztség idejére és az azt követő négy évre.

Ez a megfogalmazás a hatálybalépéskor hivatalban lévő képviselőkre állapít meg tilalmat, Kubatov Gábor viszont már nem tagja a parlamentnek

- fejtette ki Borbély, majd hozzátette, ezt pedig a tervezet részletes indoklása is alátámasztja. A bizonytalanságot az adja, hogy az Országgyűlési törvény a fennálló mandátumokat szabályozza; ha egy aktív képviselő nem szünteti meg az összeférhetetlenséget 60 napon belül, elveszíti a mandátumát. Egy volt képviselő esetében azonban nincs visszavonható megbízatás, és a szöveg nem határozza meg, ki járhatna el vele szemben.

A Legfőbb Ügyészség korábbi szóvivője szerint Deutsch Tamás esetében az eljárás méltányossága kérdőjelezhető meg. Deutsch jelenleg az MTK Budapest elnöke és a Fidesz EP-képviselője: ha le is mondana európai parlamenti mandátumáról, a négyéves moratórium miatt akkor sem maradhatna a sportegyesület élén.

A Fradiváros-ügy jelentheti az igazi kockázatot?

Wenczel Kristóf nemzetközi sportjogász egyetértett abban, hogy a parlamenti képviselőkre vonatkozó paragrafusok jelen formájukban nem alkalmazhatók a ferencvárosi klubelnökre.

Annak a rendelkezésnek az alanyai a jelenlegi országgyűlési képviselők, és rájuk vonatkozik a tiltás

- hangsúlyozta.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a tervezet egy másik, eddig kevés figyelmet kapott elemétől, amely jóval közvetlenebbül érintheti a klubot és vezetőjét. A javaslat szerint nem választható meg sportegyesület elnökének vagy elnökségi tagjának az a személy, aki „tisztségviselésének ideje alatt - az állami támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, vagy az állami támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel, és emiatt a támogató a támogatói okirat esetében a támogatást visszavonta vagy a támogatási szerződéstől elállt. Azaz önmagában a visszavont támogatói okirat megfosztja a sportvezetőt a passzív választójogától. Illetve a harmadik bekezdés azonnali összeférhetetlenséget állapít meg, ha a visszafizetési kötelezettségét a szervezet elmulasztotta.”

A sportjogász szerint ez a kitétel közvetlenül a Fradiváros néven ismertté vált ügyre utal. Sajtóhírek alapján a sportállamtitkárság korábban a támogatói okirat visszavonásáról és 25 milliárd forint visszafizetéséről határozott. A Ferencváros utóellenőrzést kért, sérelmezve, hogy a tárca miként tudott rendkívül rövid idő alatt mintegy 15 ezer oldalnyi dokumentációt átvizsgálni.

Wenczel rámutatott: ha jogerősen megállapítják a szabályszegést vagy a valótlan adatszolgáltatást, nemcsak Kubatov Gábornak, hanem az elnökség teljes tagságának távoznia kellene. Az utóellenőrzés legfeljebb 60 napig tarthat. Ezt követően a határozatot a Ferencváros megtámadhatja a bíróságon, de egy ilyen közigazgatási per két-három tárgyalásnál ritkán húzódik tovább.

Józan számítással szűk egy év alatt az eljárás le is zárulhat

- tette hozzá a szakértő.

Kubatov Gábor mindenesetre határozottan és következetesen állítja, hogy a Fradiváros kapcsán minden forrást maradéktalanul és jogszerűen a Ferencváros fejlesztésére fordítottak. A törvényjavaslat kapcsán Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár a Kossuth rádióban jelezte: nem kizárt, hogy a szövegen még módosítanak a elfogadás előtt, de a hatálybalépést követően az érintett jelenlegi és egykori politikusoknak nyilatkozattételi kötelezettségük lesz a helyzetükről.

Kubatov Gábor kedden, az újraválasztását követően sajtótájékoztatót tartott, mutatjuk miről beszélt ekkor: