Kísérteties napra esik Szoboszlaiék Azerbajdzsán elleni meccse, az újabb sorstragédia már kódolva van?

Meglehetősen régen szenvedett annyira a magyar válogatott, mint az elmúlt egy év során. Tavaly már az Európa-bajnokság előtt is látszódtak a repedések, azóta pedig már hatványozottan rogyadozik a gépezet. Marco Rossi együttese kiesett a Nemzetek Ligája "A" divíziójából, és az idei meccsmérlege egyenesen katasztrofális. Három mérkőzésből három vereség, és a nyolc kapott gól mellé csak egyetlen egy gólt sikerült összeszorgoskodnia a csapatnak. Ősszel pedig már jönnek is a világbajnoki selejtezők, ahol negyven év kihagyást követően már ideje lenen a kvalifikációnak a következő, 2026-os vb-re. 

Ám nem túl jók az előjelek. Ma este az eddig mindig megvert Azerbajdzsánhoz látogat a nemzeti csapat. A csapatkapitány Szoboszlai Dominik és társai számára egyértelmű a feladat: győzni kell Bakuban (vagy Bakiban, de ezt már senki sem tudja biztosan), és egy utolsó, jó ómennel nekiesni az őszi selejtezőknek. Számunkra már ma sem túl biztató, mind a szurkolók, mind a média egy része máris kikezdte a szövetségi kapitányt. Rossi, akinek egyébként már 2030-ig érvényes a szerződése az MLSZ-szel. Az előjelek szintén zavaróak.

2017-ben alig voltunk túl egy évvel az emlékezetes, történelmi Európa-bajnoki szereplésünkön. 

Bernd Storck kapitánynak mégis egyre több kritikusa lett, és nyolc évvel ezelőtt mindenki leszedte a németről a keresztvizet. Éppen nyolc éve, hogy reggel minden címlap a magyar válogatott katasztrófájától harsogott. Ugyanis legjobbjaink, köztük Dzsudzsák Balázzsal, történelmi vereséget szenvedtek Andorrában. A miniállam csapata 1-0-ra verte meg a nemrég még Eb-szereplő csapatot. Ez a zakó egyébként azt jelentette akkor azon a vb-selejtezőn, hogy Magyarország megint lemarad egy tornáról. Ugyanis a csoportunkból kimagaslott két gárda, amelyik egyértelműen a mumusunknak számít az elmúlt években, évtizedekben: Portugália és Svájc. Előbbi ráadásul kétszer is megmérkőzik velünk a 2026-os világeseményes szereplésért. 

És, ahogy a dolgok állnak, egyelőre nem túl sok félnivalója van a portugáloknak tőlünk sem, ahogy a szintén csoportunkban lévő íreknek és örményeknek sem. 

A nyolc évvel ezelőtti találkozón úgy kaptunk ki egy langymeleg péntek este, hogy a magyar válogatott minden mutatójában jobb volt ellenfelénél. Bár azt is túlzás lenne azt állítani, hogy bárki is jól játszott volna tőlünk. Ez az andorrai vereség felért az olyan tragikus magyar válogatott eredmények mellé, mint a feröeri 0-0, vagy a máltai 2-1. Reméljük, hogy a mai felkészülési meccs inkább dicsőséges gólokról fog szólni, nem a csúnya bakikról és leégésről. 

A legmegalázóbb vereségről a Naplóban: