
Elemezték Orbán Viktor viselkedését, megdöbbentő állítás hagyta el az egyik vendég száját
Olvass tovább...
Aztán persze kiderült, hogy még ez is a Fradi hibája volt, mert sokan hittek a világbajnok érkezésében
A 90-es években élte legmélyebb válságát a magyar futball. Az NBI értéke a béka feneke alatt volt, a magyar játékosokért finoman szólva sem kapkodtak a külföldi klubok. A nemzeti csapat csak vergődött a különböző események selejtezőiben. A bajnokságban mindig éppen az a csapat tudott kiemelkedni, ahol az egyik mecénás éppen egy kicsit jobban kiengedte a pénzcsapot. Ezekben a vészterhes időkben tudott néha-néha figyelemre méltó eredményeket elérni a jobb sorsra is érdemes Pécsi MFC.
Olvass tovább...
A mecsekaljai együttes manapság az NBIII-as mezőny tagja, ám a 80-as és 90-es években többször is ott lehetett a nemzetközi klubsorozatokban, hol egy bajnoki ezüst vagy bronz, hol egy váratlan kupagyőzelem miatt. A Pécs az NBI-es létszám legutóbbi, 2015-s szűkítése óta nem talált vissza az élvonalba, így alighanem az alábbi történet még a mai napig is megmosolyogtatja a szurkolóik szívét.
Az üzletember egy csoportot vezetve invesztált pénzt a pécsi csapatba, és szerettek volna minél több minőségi, lehetőleg külföldi futballistát igazolni. Tóth Béla 1994. decemberében robbantotta fel a kacsát a magyar sajtóban. A pénzember ugyanis egy magyar sportújságírónak dicsekedett el vele, hogy hamarosan a baranyai vármegyeszékhelyre igazol az alig fél évvel korábban még világbajnoki döntőben szerepelt Daniele Massaro. Ugyan a támadó nem volt kifejezetten egy világsztár, de mégiscsak az akkori legerősebb bajnokság legjobb csapatától, az AC Milantól érkezett volna. De csak volna, ugyanis sosem érkezett meg. Az egyébként két Bajnokok Ligája győzelemmel, és egy világbajnoki címmel (1982.) is büszkélkedő Massaro sosem érkezett meg Pécsre.
Olvass tovább...
Pedig a magyar sajtó durván ráizgult a témára, egymást érték a jobbnál jobb értesülések, ám szezon közben, s aztán sem sikerült leigazolni az sztárfocistát. Tóth Béláék ugyan valóban ráéreztek, hogy Massaronak lejárt az ideje a BL-címvédő Milannál, ám pályafutása utolsó két évére inkább elment a jobban fizető japán ligába, mintegy hivatalosan is kikosarazva a magyar NBI-et. Pár nevesebb légiós aztán még érkezett Pécsre, de végül a baranyaiaktól lelépett Tóth Béla, és a csapat alászállt a süllyesztőbe. Persze a szurkolók dühe a botrány után sosem apadt a mecénás után.
Aztán jó pár évig csönd volt, és csak évekkel később derült ki az igazság. Esterházy Márton volt egykor a pécsi átigazolások felelőse, aki végül beárulta a nagyközönség előtt Tóthot. Kiderült, hogy utóbbi csak irigy volt arra, hogy állandóan a Fradi van a Nemzeti Sport címlapján, szeretett volna ő is a PMFC révén odakerülni. Sikerült neki.
„… Most már be lehet vallani, hogy ennek a hírnek semmi alapja sem volt, valójában médiafogás volt, amiben a Béla nagyon jó volt. Természetesen nem volt semmilyen előszerződés, ki sem mentem Salzburgba a meccsre. Mindegy, hogy mit írnak rólunk, csak írjanak – ez volt a Béla elve. Tudvalevő, hogy Magyarországon tíz futballrajongóból öt-hat fradista, ha a Nemzeti Sport nem a Fradit rakja a címlapra, azokon a napokon nagyobb a remittenda. Egyszerűen ki kellett találnunk valamit, hogy a Pécs is kerüljön néha a címlapra, Béla ezt találta ki, és be is jött.”
- olvasható a nyilatkozat a Nemzeti Sport archívumában.
Ennyire volt nagyszerű játékos Massaro: