Kiderült az igazság az aranykonvoj-ügyben, Fürcht Pál borította az asztalt: Orbán Viktor rendelte el az ukránok elfogását
Minden eddiginél súlyosabb állításokkal borította az asztalt Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) korábbi vezetője. A volt főügyész Horváth Lóránt ügyvédnek küldött nyílt levelében név szerint állítja: 2026. március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy fogják el az ukrán pénzszállítókat.
„Saját egykori vezetői rálátásomra hivatkozva állítom”
A Horváth Lóránt ügyvéd által – a volt főügyész kifejezett utasítására – kedd reggel nyilvánosságra hozott levél szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a májusig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügyet politikai célból hozták létre. Fürcht erről akkor főügyészként hivatalos jelentést is tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek.
A volt KNYF-vezető a márciusi eseményeket részletezve kifejtette:
-
A titkosszolgálat március 4-én egyeztetett a legfőbb ügyésszel és a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével.
-
Másnap a szolgálat feljelentése mindössze 4-5 órán belül eljutott a nyomozó hatósághoz, miközben az akció már élesben zajlott a terepen.
„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el”
– fogalmazott levélben Fürcht Pál.
„Újkommunista tempó” – írta Orbán Viktor, miközben kényelmesen nézte a meccset Belfastban a Hankó-kabaré alatt
Olvass tovább...
Titkolóztak a legfőbbügyész-jelölt testvéréről
A kiszivárgott ügyészségi iratokból az is kiderült: a parlament által hétfőn leszavazott legfőbbügyész-jelölt, Szathmáry Zoltán testvére, Szathmáry István már az áprilisi választások előtt tudta, hogy a TEK-et vezető Hajdu Jánost személyesen Orbán Viktor utasította az akcióra, ám erről csak június 22-én tájékoztatta a nyomozóügyészséget.
Fürcht Pál június 8-án nyújtotta be lemondását, miután állítása szerint felettesei szóban megszabták, ki ellen lehet nyomozni és kit nem szabad még tanúként sem kihallgatni.
„A májusi jelentésem után olyan utasítást kaptam, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehetett meghallgatni. Szathmáry István nemzetbiztonsági vezető szerepének vizsgálatát is ellenezte a felettes ügyészség”
– állítja a volt főügyész, aki szerint a beavatkozások miatt szóbeli és írásbeli tiltakozást is benyújtott.
Luxusból a rácsok mögé: Sokkoló mentális és üzleti összeomlást hoz az elit letartóztatása
Olvass tovább...
Összefüggés a fegyelmi és a legfőbb ügyészi jelölés között?
Fürcht Pál a szeptember 9-én ellene indított fegyelmi eljárás és Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölése között is szoros összefüggést sejt. Feltételezése szerint a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló helyettes már értesülhetett a várható jelölésről, és a fegyelmi büntetést már Szathmáry szabhatta volna ki rá.
„Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre”
– fogalmazott a KNYF volt vezetője.
Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én jelölte Szathmáryt a posztra, akit az Országgyűlés hétfőn 138 nem szavazattal elutasított. A Legfőbb Ügyészség korábban visszautasította Fürcht vádjait, és az állításait tényszerűen valótlannak nevezte. Az ügyben tett feljelentések elintézésére a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki.
