Luxusból a rácsok mögé: Sokkoló mentális és üzleti összeomlást hoz az elit letartóztatása
Mi történik azokkal a korábban szinte érinthetetlennek hitt üzletemberekkel és politikusokkal, akiket egyik napról a másikra elvisz a rendőrség, és a luxuskörülményeket szűk zárkára kell cserélniük? A Telex oknyomozó cikke és szakértők megszólalásai alapján a jogerős ítéletig vezető letartóztatás már önmagában képes teljesen megsemmisíteni egy ember társadalmi státuszát, üzleti birodalmát és mentális egészségét.
A Volánbusz-ügy és a bizonytalanság hálója
Az elmúlt időszakban több nagyágyú is rács mögé került korrupciós és gazdasági büntetőügyekben. A legújabb nagy port kavaró eset a Volánbusz-ügy, amelyben a bíróság elrendelte a milliárdos Jellinek Dániel és Szivek Norbert 30 napos letartóztatását.
A büntetőeljárásokban nyilatkozó ügyvédek szerint egy összetettebb gazdasági ügyben egyáltalán nem ritka, hogy a gyanúsítottak fél évig vagy még tovább letartóztatásban maradnak. Bár a kényszerintézkedést kezdetben 30 napra rendelik el, azt a bíróság újra és újra meghosszabbíthatja. A folyamatos bizonytalanság – hogy mikor szabadulhatnak, mit vallanak a társaik, vagy mi történik a kinti üzleteikkel – önmagában pszichikai kínzással ér fel.
„Akit nem lehet belekeverni az ügybe” – új irat utalhat Orbán Viktor szerepére az aranykonvojügyben Hajdú János szerint
Olvass tovább...
23 óra a zárkában: A hatalomból a teljes kiszolgáltatottságba
Azok számára, akik korábban mások irányításához, luxusutazásokhoz és kényelemhez szoktak, a börtönbe kerülés brutális sokk. A befogadáskor lealázó motozás és orvosi vizsgálat várja őket, a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben pedig a komfortfokozat minimális.
A letartóztatottak kötelező napirendje a legszigorúbb fegyházfokozathoz hasonlít:
-
23 óra bezártság: A nap 24 órájából 23-at a szűk zárkában kell tölteniük.
-
1 óra séta: Mindössze napi egy óra szabadtéri sétára van lehetőségük a többi fogvatartottal együtt, de ez sem kötelező.
-
Egyetlen intim szféra: A zárkán belül az egyetlen hely, ami felett a rab rendelkezik, a saját ágya – erre a rácson belüli íratlan szabályok szerint más csak az ő engedélyével ülhet le.
.jpg?crop=2000%2C825%2C0%2C512&width=386)
Megindult a hajtóvadászat a Fideszesek ellen? Bóka János szerint először a szellemi műhelyeknek kell félnie
Olvass tovább...
Tasnádi Péter: „Nem a kannibálok közé teszik őket, de le fognak fogyni”
A rácsok mögötti világról a közelmúltban a börtönt megjárt Tasnádi Péter is megszólalt a Nap Híre cikkében. Tasnádi szerint Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet súlyos lelki sokként érhette a bezártság.
„Nem bántják őket, odafigyelnek a bv. őrök, hogy ne kannibálok zárkájába tegyék be őket. Viszont a kaja hiányától és az idegességtől le fognak fogyni. Ha az ügyészség engedélyezi, telefonálhat a családjának, de biztos lehallgatják. És ha olyat mond, amit nem lehet, meg is megszakítják a beszélgetést”
– nyilatkozta Tasnádi. A szakértő kiemelte: a hatóságok kiemelten figyelhetnek rájuk, és előfordulhat, hogy információszerzésre használt besúgó rabokat rakhatnak melléjük, hogy beszéltessék őket.
„Mintha leprás lenne” – Az üzleti birodalom összeomlása
A fizikai és lelki leépülés mellett a gazdasági következmények is megsemmisítőek. Egy korábban elítélt üzletember a Telexnek úgy fogalmazott: amint büntetőeljárás indult ellene, a korábbi partnerei úgy néztek rá, „mintha leprás lenne”.
Egy olyan vállalkozó számára, aki személyesen kézben tartotta a cégei irányítását, a letartóztatás szinte egyet jelent az üzleti érdekeltségek elértéktelenedésével vagy felvásárlásával. Még ha később fel is mentik őket, a büntetőeljárás bélyege örökre rajtuk marad, a jogerős ítéletre pedig nem ritkán éveket kell várniuk a szabadlábon lévő partnerek árnyékában.
