Kapitány István egy olyan országot hozna létre, amire rá se ismerünk: tényleg a szélenergiáé a jövő?
Hosszú évek tetszhalott állapota után gyökeres fordulat küszöbén áll a hazai energetikai szektor: a kormány nemcsak új szélerőművi beruházások előtt nyitja meg a kapukat, hanem a következő évtizedre a magyar energiaellátás egyik legfőbb pillérévé emelné a szélenergiát. A most elindított 700 megawattos kapacitáspályázat csupán az első mérföldkő egy jóval nagyszabásúbb, 2030-ig terjedő stratégiában. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium háttérbeszélgetésén kiderült: a cél a hazai energiatermelés növelése, az importfüggőség drasztikus csökkentése és a helyi közösségek bevonása.
A tárca képviseletében Tótth András energetikai államtitkár nyújtott részletes betekintést a háttérben zajló folyamatokba. Mint felidézte, a Kapitány István által vezetett minisztérium nem csupán egyedi projektekben gondolkodik, hanem a villamosenergia-hálózat átfogó, 1,5 milliárd eurós fejlesztésével párhuzamosan építi újjá a szektort. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett kapacitástender jól mutatja a szándék komolyságát: a jelenlegi 702 megavoltamperes keret után 2027 és 2030 között évente legalább 1000 megawattnyi új hálózati kapacitás meghirdetését tervezik, elérve a 4000 megawattos összkapacitást.
„Minimogyoró, aki telivér csődörnek hiszi magát” – Mérő Vera nekiment Apáti Bencének
Olvass tovább...
Célkeresztben a meglévő hálózat: Gyorsított pálya uniós nyomásra
A minisztérium döntéshozói tudatosan keresték a leggyorsabb megvalósítási utat. Ahelyett, hogy megvárták volna a nagyobb volumenű, évekig tartó hálózatfejlesztési munkálatok befejezését, a Mavir, a MEKH, valamint a környezetvédelmi és honvédelmi szakértők bevonásával felmérték a már jelenleg is rendelkezésre álló szabad hálózati kapacitásokat.
Tótth András kiemelte, hogy a tender előkészítésénél szoros uniós határidőknek is meg kellett felelniük, hiszen az európai forrásokhoz kapcsolódó jogszabályi vállalások határideje kőbe volt vésve. A kormány feladata a befektetési feltételek és a szabályozási környezet megteremtése, míg a konkrét beruházások gazdasági megvalósíthatósága és a helyszínek kiválasztása már a piaci szereplők felelőssége lesz. Ebben komoly segítséget jelent, hogy a szélerőművek megengedett magasságát 199 méterben maximalizálták az egész ország területén, ami a modern turbinák számára már kiváló szélviszonyokat biztosít.
Helyben maradó haszon és az energiaközösségek szerepe
A tárca stratégiájának egyik legfontosabb eleme, hogy a szélerőművek ne a helyi lakosság kizárásával épüljenek meg. Az önkormányzatok a helyi építési szabályzatokon keresztül érdemi beleszólási jogot kapnak a területek kijelölésébe, így a beruházások csak velük együttműködésben valósulhatnak meg.
A hosszabb távú tervek szerint a helyi fogyasztók, az önkormányzatok és a lakossági energiaközösségek nemcsak olcsóbb áramhoz juthatnak, hanem idővel akár tulajdonrészt is szerezhetnek az energiatermelő létesítményekben. Tótth András hangsúlyozta:
„A beruházó megépíti és finanszírozza az erőművet, a helyi fogyasztók hosszú távú piacot biztosítanak számára, majd egy előre kialakított konstrukció végén akár maguk is tulajdonossá válhatnak.”
A kiírás pontrendszere éppen ezért előnyben részesíti azokat a pályázókat, akik szoros együttműködést alakítanak ki a helyi közösségekkel. Emellett a termőföldek védelme érdekében a barnamezős beruházások is pluszpontokat érnek a tender elbírálásakor.
„Ocsmány, felháborító, hányingerkeltő” – előre eldönthették a közmédia jelöltjeiről szóló szavazást
Olvass tovább...
Kiegészítő erő a napenergia mellett: Mi várható 2030-ig?
A magyar szélenergia stratégiája technológiai szempontból tökéletes szimbiózisba léphet a hazánkban az elmúlt években rohamtempóban kiépült naperőművi kapacitásokkal. Míg a napelemek nyáron és nappal termelnek csúcsjáraton – ami gyakran piaci áreséshez és kannibalizációs hatáshoz vezet –, addig a szélerőművek jellemzően éjszaka és a téli hónapokban teljesítenek a legjobban, pontosan akkor, amikor az ország áramigénye a legmagasabb.
A szakértői becslések szerint az első új szélerőművek már 2029-ben termelésbe állhatnak. A 4000 megawattos céltartomány elérésével a szélerőművek évente mintegy 10–13 terawattóra villamos energiát termelhetnek, ami a teljes magyar áramfogyasztás több mint ötödét fedezné. A termelés ingadozásainak kisimítására a kormány középtávon 3 gigawattnyi, 3-4 órás tárolókapacitás kiépítésével számol, így teremtve meg a fenntartható, tiszta és független magyar energiaellátás alapjait.
