Máris lemondásra kényszerítik Unger Annát? Óriási a népharag az elszámoltatási hivatal körül, még tüntetést is tartottak

Bár a Tisza-kormány az elszámoltatás mérföldköveként harangozta be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megalakítását, az elnök megválasztása azonnal belső politikai krízisbe torkollott. Az Országgyűlés pénteken 137 igen, 7 nem és egy tartózkodó voks mellett Unger Anna Rózát, az ELTE docensét bízta meg a szervezet vezetésével hat évre, míg a nyomozati elnökhelyettes Tasnády Katalin lett. A döntés pillanatok alatt olyan felháborodást váltott ki a kormányváltást támogató szavazók körében, amilyenre a választások óta nem volt példa.

A felháborodás hullámai szombat délutánra a parlamenti szférából kiértek az utcára is: a Kossuth térre demonstrációt hirdettek meg „Tüntetés az NVVH-ért, Dr. Ligeti Miklósért és a rendszerváltásért” címmel. A szervező, Nyerges André és a megmozdulás résztvevői úgy vélték, a szakmai szempontok helyett háttéralkuk döntöttek, és elutasították, hogy szerintük egy alkalmatlan szereplő kerüljön a kiemelten fontos hivatal élére. Bár a szombat délutáni demonstráció végül a szervezők szerint a látogatottság szempontjából nem érte el a várt áttörést – amit ők a rendezvény feltételezett rászervezésével indokoltak –, a politikai üzenet így is elért a vezetéshez.

Miért pont Unger és miért nem Ligeti?

A közösségi médiát szombatra elárasztották a dühös kommentek és a számonkérő bejegyzések. A választók és a balliberális véleményformálók jelentős része – köztük Hadházy Ákos és Molnár Áron – értetlenül állt a döntés előtt. A Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, Ligeti Miklóst sokan magától értetődő, természetes jelöltnek tekintették a korrupcióellenes harc élére.

A szavazók most a 96 pályázó értékelési szempontjainak és a pontszámok nyilvánosságra hozatalát követelik, választ várva arra, miben bizonyult Unger alkalmasabbnak Ligetinél.

Az indulatokat csak tovább szította Unger Anna korábbi nyilatkozata. Az új elnök ugyanis úgy fogalmazott: bár hat év alatt az „utolsó szögig” fel lehet tárni a vagyoni visszaéléseket, azt irreálisnak tartja, hogy valamennyi nagy ügyben ennyi idő alatt jogerős bírósági ítéletek szülessenek. Ez a kijelentés a gyors elszámoltatásra vágyó választók szemében a számonkérés feladását jelentette.

Magyar Péter a saját ígéretei hálójában

A kialakult helyzetben Magyar Péter miniszterelnök személyesen állt bele a vitákba, és szombaton több tucat kommentben reagált a saját követőinek vádjaira. Kijelentette, hogy a kormány nem kötött háttéralkut a Fidesszel, a kiválasztási folyamat pedig teljesen átlátható volt. Szögezte, hogy egy állami intézmény vezetőjének kiválasztása nem „kiszavazóshow” vagy lájkbajnokság, a döntést pedig szakmai szempontok alapozták meg.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Unger Anna a megválasztása után felkérte Ligeti Miklóst a közös munkára, és elvárja tőle, hogy csatlakozzon a hivatal csapatához. Magyar emellett ígéretet tett arra, hogy az ősz folyamán új jogszabályokkal gyorsítják fel a büntetőeljárások lefolytatását, így a bírósági döntésekre sem kell majd éveket várni.

A jogállamiság és a választói várakozások csapdája

A mostani konfliktus rávilágít arra a mély szakadékra, amely a választói várakozások és a jogállami működés között feszül. A Tisza az elmúlt időszakban rendkívül magasra tette a lécet az elszámoltatással kapcsolatban, a szavazók egy része pedig az azonnali vagyonelkobzást és a felelősök gyors megbüntetését várja el.

Egy jogállamban azonban a vagyonvisszaszerzési hivatal feladata kizárólag a tények feltárása, a vagyonelemek biztosítása és a vádemelés kezdeményezése lehet. A végső szót minden esetben a független bíróságoknak kell kimondaniuk. A miniszterelnöknek most azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy miközben a hivatal az ősz folyamán megkezdi a működését és az első vizsgálatokat, a saját táborának türelmetlenségét és a lemondást követelő hangokat is kezelnie kell.