A Tisza vesztét okozhatja Unger Anna megválasztása: még azelőtt véget érhet a rendszerváltás, hogy elkezdődött volna

Kiemelt parlamenti figyelem mellett hozott döntést az Országgyűlés a recens megalakított Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felsővezetéséről. A szavazáson 137 igen, 7 nem és egy tartózkodó voks mellett Unger Anna politológust, demokráciakutatót választották meg a szervezet elnökének. A hivatal nyomozati elnökhelyettese Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi ügyésze lett. A vezetők hatéves megbízatása szeptember 1-jén veszi kezdetét.

Magyar Péter napirend előtti felszólalásában bejelentette, hogy a szervezet a Markó utcában, a Kúria korábbi épületében áll munkába, Közvetlenül a Legfőbb Ügyészség szomszédságában. A politikai feszültséget jelzi, hogy a kormánypárti frakciók kivonultak a titkos voksolás előtt, mivel az egész eljárást és az intézményi struktúrát alkotmánysértőnek tartják, míg a Mi Hazánk képviselői a teremben maradtak. A négy tervezett elnökhelyettesi posztból hármat egyelőre nem tudtak betölteni, mivel a beérkezett pályázatokat a bizottság érvénytelennek nyilvánította, így azokra újabb kört írnak ki.

A kiválasztás háttéralkui és a civilek szerepe

A csúcsszervezet vezetésére rendkívül magas volt a jelentkezők száma: az elnöki tisztségre 96-an, a helyettesi pozíciókra pedig 68-an nyújtottak be pályázatot. A jelöltek előszűrésében és értékelésében több neves civil szervezet – köztük a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor és a Magyarok Világszövetsége – is közreműködött.

A pontozási szakasz végén Unger Anna mellett Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, valamint Sárvári Nicholas krízismenedzser maradt versenyben, miután a korábban harmadik helyen álló Jancsics Dávid korrupciókutató visszalépett. A parlamenti szakbizottság végül Unger támogatása mellett tette le a voksát.

Botorság gyors elszámoltatást várni?

Az elnökké választott szakember a bizottsági meghallgatásán határozottan képviselte szakmai múltját, emlékeztetve arra, hogy egyetemi oktatóként évtizedek óta foglalkozik pártfinanszírozással és korrupciókutatással. Ugyanakkor hűtötte a gyors eredményeket váró társadalmi várakozásokat. Kijelentette, hogy a komplex korrupciós ügyek természetéből adódóan botorság lenne azt gondolni, hogy hat éven belül, az ő első elnöki ciklusa alatt jogerős ítéletek születhetnek. Párhuzamként a Quaestor-ügyet hozta fel, ahol a folyamat nyolc évet vett igénybe az elsőfokú döntésig. Szerinte a reális cél az, hogy a felelősök a bíróság elé kerüljenek.

Magyar Péter a kijelentésre reagálva ígéretet tett arra, hogy a büntetőeljárások jogi kereteit felgyorsítják, ám a politikai hullámokat ez sem tudta teljesen elsimítani.

Puzsér Róbert: Ebbe a kormány bele fog bukni

A közéleti reakciók rendkívül megosztóak. Míg Lakner Zoltán szerint Unger Anna személye garancia a demokratikus alapelveken nyugvó rendszerváltásra, addig Török Gábor politikai elemző úgy véli, a kinevezés mögött a ruffizmus erőteljes térnyerése érhető tetten, ami az új hivatalt egyből a politika küzdőtér közepébe pozicionálja.

A legélesebb kritikát Puzsér Róbert fogalmazta meg. A publicista úgy látja, ha a magyaroknak valóban hat évet kell várniuk az érdemi igazságszolgáltatásra és a korábbi bűnök elszámoltatására, az a teljes rendszerváltási folyamat kudarcát jelenti. Véleménye szerint a választók a szétrabolt nemzeti vagyon visszaszerzésére és a felelősök számonkérésére adtak felhatalmazást, és a jelenlegi közhangulatban az emberek nem fognak újabb éveket várni a döntésekre. Puzsér figyelmeztetett: ha a bürokrácia elszívja a számonkérés élét, abba a Tisza-kormány gyorsan és elkerülhetetlenül bele fog bukni.