Polt Péter nem támogatta az Alkotmánybíróság többségi döntését abban az ügyben, amely közvetlenül érinti saját mandátumának megszűnését is. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a testületnek nem lett volna szabad érdemi vizsgálat nélkül lezárnia az ügyet.
Az Alkotmánybíróság hétfőn visszautasította a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőinek indítványát, ami az Alaptörvény tizenhetedik módosításának az alkotmánybírói korhatár alkalmazásáról szóló átmeneti rendelkezéseit támadta. Ez terjesztette ki a hetvenéves felső korhatárt a már hivatalban lévő alkotmánybírókra is. A Fidesz–KDNP képviselői azt kérték, hogy a testület állapítsa meg a rendelkezések alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat. A szabály következtében szeptember 1-jén megszűnik Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói megbízatása. A testület többsége nem vizsgálta meg érdemben, hogy a hivatalban lévő alkotmánybírókra is kiterjesztett korhatár összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel. Arra jutottak, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre egy alkotmánymódosítás tartalmi felülvizsgálatára, az indítvány pedig nem jelölt meg megfelelő eljárási jogsértést.
Polt Péter azonban nem fogadta el ezt az érvelést
A hivatalos alkotmánybírósági dokumentumban megjelent különvéleményét azzal kezdte:
„A visszautasító végzést nem támogatom.”
Polt szerint az indítványt érdemben kellett volna elbírálni. Érvelésében elismerte, hogy az Alaptörvény szigorúan szövegszerű értelmezése alapján az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül az alkotmánymódosítások tartalmát, azonban előbb egy másik kérdést kellett volna tisztázni: Valódi alkotmánymódosítás vagy egyedi döntés történt?
Különös videó készült Magyar Péterről Badacsonyban, Takács Péter azonnal rárepült
Olvass tovább...
Polt Péter álláspontja szerint az Alkotmánybíróságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a vitatott rendelkezés jogi természetét tekintve egyáltalán alkotmánymódosításnak minősül-e. A különvélemény szerint egy klasszikus alkotmányos szabály általános, normatív és a jövőre vonatkozik. Amennyiben azonban egy rendelkezés elsődleges célja egy előre meghatározható személy vagy zárt személyi kör közjogi helyzetének közvetlen megváltoztatása, felmerülhet, hogy valójában nem hagyományos alkotmányozásról, hanem egyedi közhatalmi döntésről van szó. Magyarán: attól, hogy a parlament valamit alkotmánymódosításnak nevez, még kérdéses lehet, hogy valóban általános szabályt alkotott-e, vagy csak konkrét embereket akart eltávolítani.
Ezért mozdulhatott meg végül Orbán Győző, beszédes a mostani időzítés
Olvass tovább...
A korhatár visszaállítása nemcsak a jövőben megválasztott alkotmánybírákra vonatkozik. A módosítás a már hivatalban lévő tagok mandátumát is lerövidíti, így az érintettek személye már a szabály elfogadásakor pontosan meghatározható volt.
Polt szerint ezt az előzetes minősítési kérdést az Alkotmánybíróság nem válaszolta meg, hanem rögtön saját hatáskörének hiányára hivatkozott.
Polt Péter különvéleményéből ugyanakkor nem következik, hogy a saját távozását vagy a hetvenéves korhatárt automatikusan alaptörvény-ellenesnek tartaná
Állítása szerint z ügyet érdemben meg kellett volna vizsgálni, és ennek keretében kellett volna eldönteni, valódi alkotmánymódosításról vagy alaptörvényi formába foglalt egyedi döntésről van-e szó. Felvetette azt is, hogy a testületnek érdemben mérlegelnie kellett volna az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetőségét. A korhatáros végzéshez Polt Péter mellett Handó Tünde és Horváth Attila is különvéleményt fűzött. A szeptember 1-jén távozó négy alkotmánybíró közül azonban egyedül Polt Péter csatolt nyilvánosságra hozott különvéleményt ehhez a végzéshez.
