Washington, Moszkva, Brüsszel, London – Orbán Anita kulcspozíciókban cserél nagyköveteket

Újabb 25 nagykövet külképviselet-vezetői megbízatásának megszüntetését kezdeményezte Orbán Anita külügyminiszter. A Magyar Közlönyben megjelent köztársasági elnöki határozatok alapján több stratégiai jelentőségű állomáshely vezetője is távozik, köztük a washingtoni, a moszkvai, a brüsszeli és a londoni magya nagykövet.

A most visszahívott diplomaták között szerepel:

• Takács Szabolcs Ferenc, Washington nagykövete,
• Konkoly Norbert Attila, Moszkva nagykövete,
• Kovács Tamás Iván, Brüsszel és Luxemburg nagykövete,
• Kumin Ferenc, London nagykövete,
• Balogh István, Magyarország NATO melletti brüsszeli állandó képviseletének vezetője,
• valamint Magyar József Zoltán belgrádi nagykövet.

A döntés több további külképviseletet is érint.

Több korábbi kormányzati szereplő is távozik

A most visszahívott nagykövetek között több olyan diplomata is található, aki korábban politikai vagy kormányzati tisztséget töltött be. Takács Szabols Ferenc washingtoni nagykövet korábban európai uniós államtitkár és miniszteri biztos volt. Altusz Kristóf oslói nagykövet helyettes államtitkárként dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, később Novák Katalin diplomáciai igazgatója volt. Nagy Gábor Tamás wellingtoni nagykövet 1998 és 2019 között Budapest I. kerületének fideszes polgármestere volt.

A visszahívottak között ugyanakkor nem kizárólag korábbi politikusok vagy politikai kinevezettek szerepelnek, hanem több karrierdiplomata is, ezért a személycserék a politikai és a hivatásos diplomáciai állományt egyaránt érintik.

Néhány hét alatt már 62 nagyköveti megbízatás szűnt meg

Ez már a második jelentős személyi átalakítás a magyar diplomáciában rövid időn belül. Június végén a Külügyminisztérium már 37 misszióvezető megbízatásának megszüntetését jelentette be.

A minisztérium akkor közölte: a személyi változások egy szélesebb körű szakmai megújulás részét képezik. A cél egy professzionális, magas szakmai színvonalon működő diplomáciai kar kialakítása, amely hatékonyabban képviseli Magyarország külpolitikai érdekeit. A tárca később azt is közölte, hogy a döntések egy összetett szempontrendszer alapján születtek. Figyelembe vették a megbízatások lejártát, szakmai és politikai hitelességi szempontokat, valamint azt is, hogy egyes diplomaták a külszolgálat után más beoztásban folytathatják munkájukat a minisztériumban. A mostani 25 visszahívásnál külön indoklást már nem tettek közzé.

A két intézkedéssel együtt alig több mint egy hónap alatt összesen 62 külképviselet-vezető megbízatása szűnt meg.

De miért fontosak ezek a posztok?

Orbán Anita már hónapokkal hivatalba lépése előtt arról beszélt hogy vissza akarja állítani a karrierdiplomácia súlyát, újra bevezetné a versenyvizsgát a külügyben, átalakítaná a minisztérium működését, és olyan diplomáciai kart szeretne, aminek az alapja a szakmai felkészültség és az integritás. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy önmagában a korábbi politikai kötődés nem kizáró ok egy diplomata számára.

A most érintett nagykövetségek Magyarország legfontosabb diplomáciai állomáshelyei közé tartoznak. Washington az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok miatt kiemelt jelentőségű, Brüsszel az Európai Unió és a NATO központja, Moszkva az energia- és biztonságpolitikai kapcsolatok szempontjából meghatározó, London pedig Magyarország egyik legfontosabb európai partnerének számít.

A nagykövetek feladata jóval túlmutat a hivatalos képviseleten. A külépviselet vezetője kapcsolatot tart a fogadó ország politikai és gazdasági szereplőivel, elemzi a helyi folyamatokat, előkészíti a magas szintű állami látogatásokat, segíti a magyar gazdasági érdekek érvényesítését, valamint rendszeresen jelentéseket készít a kormány számára. Emiatt a nagyköveti tisztségek hagyományosan bizalmi pozíciónak számítanak, ezért a kormányok rendszerint olyan diplomatákat neveznek ki ezekre a posztokra, akik élvezik a külpolitikai vezetés bizalmát.

A mostani személycserék alapján már kirajzolódik a külügy átfogó átalakítása, de annak iránya csak az új kinevezések után lesz megítélhető. Az fogja eldönteni, hogy a kormány elsősorban a karrierdiplomaták szerepét kívánja erősíteni, vagy a bizalmi alapon kiválasztott nagykövetek összetétele érdemben is eltér majd az előző ciklus gyakorlatától.