Kitért a válasz elől Magyar Péter – Ennek a 12 pontnak a teljesítésére kérik az LMBTQ-szervezetek

Magyar Pétert már a parlamentben is kérdezték a javaslatokról. Mutatjuk, milyen 12 pontos követeléslistát tettek le a kormánya elé az LMBTQ-szervezetek.
A Magyar LMBT Szövetség összesen tizenkét pontban foglalta össze, milyen jogszabályi változtatásokat tart szükségesnek az új kormány munkája során. A javaslatok az alkotmányos szabályoktól kezdve a családjogon és az oktatáson át egészen az egészségügyi ellátásig több területet érintenek.

A Tisza támogatottsága nem tart ki örökre – Török Gábor szerint most dőlhet el minden
Olvass tovább...
A szervezet szerint ezek a változtatások az LMBTQ-emberek jogegyenlőségét szolgálnák. Arról ugyanakkor egyelőre nincs döntés, hogy a kormány ezek közül bármelyiket napirendre kívánja-e venni.
Az Alaptörvénytől a házasságig több törvény is változna
A javaslatcsomag egyik legjelentősebb eleme az Alaptörvény módosítása. A Magyar LMBT Szövetség azt szeretné, ha kikerülnének belőle azok a rendelkezések, amelyek szerintük kizárják az azonos nemű párokat a házasság alkotmányos fogalmából, valamint ha az alkotmány kifejezetten védené a szexuális irányultság és a nemi identitás szerinti egyenlő bánásmódot.
Ehhez kapcsolódik a házassági egyenlőség bevezetésének javaslata is. Ez azt jelentené, hogy az azonos nemű párok ugyanúgy köthetnének polgári házasságot, mint a különnemű párok.
A szervezet ezzel együtt a közös örökbefogadás lehetőségét is megnyitná számukra, valamint megszüntetné azokat a korlátozásokat, amelyek jelenleg a mesterséges megtermékenyítéshez való hozzáférést érintik.
Oktatás, könyvek és nyilvános rendezvények is érintettek
A javaslatok között szerepel azoknak a szabályoknak az eltörlése is, amelyek az LMBTQ-tartalmak megjelenítését korlátozzák. A Magyar LMBT Szövetség szerint ezek megszüntetésével kikerülnének a jogrendből azok a külön szabályok, amelyek önmagában az LMBTQ-tartalom miatt korlátozzák könyvekhez, filmekhez, ismeretterjesztő anyagokhoz vagy rendezvényekhez való hozzáférést.

Jelentős változást ígér a Tisza Kormány a családpolitikában
Olvass tovább...
Emellett azt is kezdeményezik, hogy a Nemzeti alaptantervben életkornak megfelelő módon jelenjenek meg az LMBTQ-emberekkel kapcsolatos ismeretek.
Újra lehetne jogilag nemet változtatni
A tizenkét pont egyik legtöbbet emlegetett eleme a jogi nemelismerés visszaállítása. Ez azt jelentené, hogy a transznemű emberek ismét kérhetnék hivatalos irataikban a nevük és jogi nemük módosítását. A szervezet szerint ehhez gyors, kiszámítható és átlátható eljárásra lenne szükség.
Visszahoznák az Egyenlő Bánásmód Hatóságot is
A Magyar LMBT Szövetség azt is javasolja, hogy ismét önálló intézményként működjön az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Ez a hatóság korábban a diszkriminációs ügyeket vizsgálta. 2021-ben megszűnt önálló szervezetként, feladatai az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához kerültek. A javaslat szerint ismét külön szerv foglalkozna ezekkel az ügyekkel.
Egészségügyi változások is szerepelnek a csomagban, az Amnesty International szűkebb javaslatot küldött
A tizenkét pont nemcsak családjogi kérdéseket érint. A szervezet korlátozná az interszex gyermekeken végzett olyan műtéteket, amelyek nem életmentők és nem sürgősek, betiltaná a szexuális irányultság vagy nemi identitás megváltoztatását célzó úgynevezett konverziós terápiákat, valamint új egészségügyi protokollokat dolgozna ki a transznemű és interszex emberek ellátására.
Emellett országos HIV-megelőzési stratégia kidolgozását és befogadóbb közszolgáltatásokat is szorgalmaz.
Az Amnesty International Magyarország nem teljes reformcsomagot készített, hanem elsősorban az azonos nemű párok házassági egyenlőségére koncentráló szakpolitikai javaslatot küldött Magyar Péternek. A szervezet szerint módosítani kellene az Alaptörvény házasságra vonatkozó rendelkezését, valamint az ehhez kapcsolódó családjogi szabályokat is.
Ebben a kérdésben tehát az Amnesty és a Magyar LMBT Szövetség javaslatai lényegében ugyanabba az irányba mutatnak, az Amnesty azonban nem fogalmazott meg olyan átfogó programot, amely az oktatást, az egészségügyet vagy a diszkrimináció elleni intézményrendszert is érintené.
A parlamentben is szóba került a kérdés
A téma júniusban az Országgyűlésben is előkerült. Rétvári Bence azt kérdezte Magyar Pétertől, hogy tervezi-e az azonos neműek házasságának bevezetését, illetve engedélyezné-e számukra a közös örökbefogadást.
Magyar Péter nem adott egyértelmű igen vagy nem választ.
„Frakcióvezető úr, ne csak mondják, hanem jöjjenek is ki a magyar emberek hálószobájából mielőbb. Ezekkel a szavakkal, hogy gender és Pride, kelnek és fekszenek. Takács Péter a Tinderről tett ki posztot, miközben itt ül bent. A magyar emberek nem ezért választották önöket. (...) „Ön szerint hol van jobb helyen egy család nélkül felnövő vagy éppen alkoholista családból származó gyerek? Hollandiában emberkereskedőknél, szexuális bűnözőknél, drogkartelleknél, vagy Magyarországon, egyszülős családban, vagy meleg párnál? Erre válaszoljon frakcióvezető úr, Jézus nevében, vagy a magyar emberek nevében”
– fogalmazott a miniszterelnök.
Nem ismert, lesz-e törvényjavaslat
A Magyar LMBT Szövetség és az Amnesty International Magyarország nyilvánosságra hozta szakpolitikai javaslatait, azonban jelenleg nem ismert, hogy a Magyar Péter vezette kormány ezek közül bármelyik alapján készít-e törvénytervezetet vagy kezdeményez-e jogszabály-módosítást. Magyar Péter nem árulta el, miért nem válaszolt egyértelműen Rétvári Bence kérdéseire.
A politikai kommunikációban persze nem ritka, hogy a pártok a választókat megosztó ügyekben kerülik a határozott állásfoglalást, mert egy igen vagy egy nem válasz politikai kockázattal járhat. A miniszterelnök inkább a gyermekvédelmi rendszer működésére terelte a vitát, a házassági egyenlőségről és a közös örökbefogadásról pedig kerülte a választ, ahogy a Pride-on sem jelent meg a kihelyezett kormányülésre hivatkozva.
