Kádár Jánosból királyt akartak csinálni, de átgondolta a dolgot és végül nemet mondott rá

Kádár János egyszerű munkásból vált puritán életvitelű párt- és országvezetővé az 1956-os események után. Közel három és fél évtizeden keresztül aztán ügyesen lavírozott abban a szűk politikai térben, amit a Szovjetunió engedélyezett számára, és a rendszerváltást, valamint a halálát követően sem halványult el jelentősen a kultusza.

Magyarország a második világháborúban a vesztes hatalmak közé tartozott, majd pár év függetlenség után a szovjet-orosz érdekszféra részévé vált. Úgy gondolhatnánk, hogy ebben az időszakban megkötözött lábbal lehetett csak táncolnia a vezetésnek, ám ez nem teljesen igaz.

Utólag kiderült, hogy Kádárnak is akadt volna bizonyos mozgástere, amelyben ügyesebben mozogva gyökeresen alakíthatott volna hazánk történelmén. De az első titkár mindig a status quo, a fennálló állapotok megtartását vélte célszerűnek, amivel kétségkívül elnyerte politikustársai bizalmát.

Néhány éve a Blikk beszélgetett el Kádár egyik kevésbé ismert bizalmi emberével. Nagyváthy Sándor repülőmérnökről volt szó, aki nélkül az országvezető sosem szállt gépre, mert rettentően félt a repüléstől, a szakember tudásában viszont a legteljesebb mértékben megbízott.

Egy alkalommal például veszélyes módon ereszkedni kezdett a szovjet gyártmányú és kicsit szeszélyes Tu–134-es gép. Félő volt, hogy átbukik, és akkor Kádárral a fedélzetén le is zuhant volna. Nagyváthy rájött, hogy a gép lemosása miatt alakult ki fagyás a szárnyaknál, és gyorsan elhárította ezt a problémát is.

Nem csoda, hogy Kádár az utazások során lényegében államtitkokba is beavatta őt. Ezekről Nagyváthy mindaddig nem beszélt, amíg a politikus élt, mostanra viszont elévült az önként vállalt titoktartási kötelezettsége.

Ő mesélte el azt, hogy a Szovjetunió vezetője, Leonyid Brezsnyev egy alkalommal felkínálta Kádárnak, hogy Erdély visszakerülhet Magyarországhoz. A hetvenes évek legelején az orosz vezető megharagudott Romániára, mert barátkozni kezdtek a Nyugattal.

„Nagyváthy elvtárs, nem lesz semmi a visszacsatolásból. Olyan nagy a szegénység az ottani falvakban, hogy túl sokba kerülne ez Magyarországnak, Apró elvtárs és Fock elvtárs nem szeretné”

– mondta Kádár a repülős szakembernek, miután Bukarestben feltehetőleg ez az ügy is szóba került. Még a diktátor Ceausescuval is összeveszett, ennek ellenére a kérdést örökre levette a napirendről, és az oroszok sem forszírozták többé. Ha bevállalja, „király” lehetett volna a nép szemében, de az sokkal valószínűbb, hogy hosszútávú konfliktusforrást teremtett volna a térségben.

Ilyen volt Kádár valódi élete: