
Lengyel lány észrevett valami rendkívülit Magyarországon, ami példátlan a világon
Olvass tovább...
Nem finomkodott a párttal a kongresszus után.
Közelednek a 2026-os országgyűlési választások, a politikai pártok egyre nagyobb fokú aktivitást mutatnak.
A győztest nem egyszerű megjósolni, nem éppen az a helyzet, mint 2010-ben volt, a tisztántlátást pedig némileg megnehezíti, hogy mindkét nagy "versenyző", a Tisza Párt és a Fidesz is sorra hozza a mérések eredményét, miszerint fölényes vezet a saját pártjuk - elég nyilvánvaló, hogy a valóságban ez nem igazán lehet így.
Olvass tovább...
Természetesen nem csak a pártok, hanem az elemzők, szakértők, a holduvar is aktívabb ebben az időszakban. A kampányolás nagyon leegyszerűsítve általában két elemből szokott állni - a saját politikai közösségünk dicséretéből és az ellentábor hiteltelenítéséből.
Jeszenszky Zsolt, saját meghatározása szerint "politikai hobbista", mint a Tisza Párt kongresszusáról osztotta meg a véleményét - annyira talán meglepő, de nem volt nagyon elragadtatva az ott látottaktól.
Olvass tovább...
Szerinte már maga a kongresszus szó is bajos, mivel az ebben az esetben nem felelt meg a szó valódi jelentésének, mivel egy kongresszus a párttagok és a vezetés belső, tartalmi tanácskozása, nem pedig civilek és szimpatizánsok tömegrendezvénye - amit a Tisza Párt és Magyar Péter művel szerinte, az sokkal inkább "látványpékség", mint valódi kongresszus..
Szerinte a politikai porhintés ma már megszokott eszköz, de ha mögötte nincs hosszú távú vízió, csak technokrata üresjárat és hatalomvágy, akkor az legfeljebb rövid távon működhet, de tartós eredményre nem vezet. Példaként a spanyol Podemos pártját és annak egykori vezetőjét, Pablo Iglesiast említette, aki szerinte legalább próbált víziót mutatni - ellentétben a Tisza Párttal.
Jeszenszky szerint a Tisza célja világos: Orbán Viktor leváltása. Ehhez külföldi támogatás is bőven akad, de ez még nem helyettesíti a valódi politikai tartalmat. Úgy véli, hogy Európa-szerte recsegnek-ropognak a tartalom nélküli, elitkiszolgáló politikai struktúrák és a Tisza is ebbe a sorba illeszkedik.
Zárásként úgy fogalmazott: nem az a kérdés, hogy a „kamukenyér” mikor robban szét a látványpékségben, hanem hogy kire mennyi sár fröccsen majd.
Jeszenszky Zsolt bejegyzése: