Ez az ország lehet az Európai Unió új tagja, brutális méreteivel mindenkit agyonnyomhat

Az Európai Unió elődjét még 6 ország alapította, és eddig 7 alkalommal került sor a bővítésére, így ma 27 állam alkotja. Magyarország az ötödik hullámban csatlakozott 2004. május 1-jén, és hiába merül fel újra meg újra kérdésként a Huxit, a magyarok jelentős többsége minden nehézség ellenére a közösséghez kíván tartozni.

Az előnyök egyértelműek: politikai-gazdasági stabilitás, külföldi tanulás és munka lehetősége, a vállalkozásoknak az egységes piachoz való hozzáférés, támogatások és beruházások, az átlagnál szigorúbb szociális, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi normák betartatása.

Legutóbb (2013-ban) Horvátország csatlakozott az EU-hoz, és bár az elmúlt évtizedben nem volt napirenden a kérdés, a bővítés elméleti lehetősége mindvégig fennált. És most úgy tűnik, hogy egy hatalmas, erős tag csatlakozhat a közösséghez – bár akad némi bökkenő.

Az eddig legesélyesebb aspiránsok Albánia, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország voltak, bár némelyikkel most az EU darázsfészekbe nyúlna, ezért érthető a késlekedés. Az Oroszországgal háborúzó Ukrajna is kapott már egy 2030-as céldátumot, ehhez viszont persze az kell, hogy előbb rendezze viszonyát a szomszédos szuperhatalommal.

A felsorolt államok mindezzel együtt kézenfekvő partnereknek tűnhetnek, de mellettük olyan országok nevei is felmerültek már, amelyek hallatán csak vakarjuk a fejünket. Izlandot, Norvégiát és Svájcot alighanem mindenki tárt karokkal fogadta volna, ők azonban visszavonták a jelentkezésüket. Marokkót pedig elutasították, bár a mediterrán térségben egy afrikai állam izgalmas tag lehetett volna.

És most itt a legújabb jelentkező, Kanada, amely erős, fejlett és hatalmas: miközben a teljes Európai Unió közel 4,3 millió négyzetkilométer kiterjedésű, addig az észak-amerikai ország alulról súrolja a 10 milliót.

A legnagyobb bökkenő éppen az vele, hogy nem az európai kontinensen van, bár az EU – ezt nyugodtan kijelenthetjük – ma már elsősorban értékközösséget jelent és nem földrajzi helyet. A Donald Trump USA-jával folyton hadakozó, számos sérelmet elszenvedő Kanada pedig szívesen csatlakozna a nyugati értékrendű államok közösségéhez.

Egy közvéleménykutatás szerint a lakosság közel felének (44 százalék) nem is volna ez ellen kifogása, a témának tehát megvan a társadalmi támogatottsága. Az EU viszont most is jelezte röviden azt a kifogását, hogy csak európai államokkal szándékszik tárgyalni, ám ha a félig ázsiai Törökországgal szemben elvileg nincs ellenvetése, akkor talán Kanadával is tárgyalóasztalhoz ülhet a közeljövőben.

Ezt erősíti meg, hogy egy hete Mark Carney kanadai miniszterelnök aláírta az elsősorban biztonsági és védelmi együttműködésről szóló megállapodást az Európai Unióval, ami gazdasági összefonódásoknak is nagy sorát vetíti elő. A fokozatosan elmélyülő együttműködés nagyon könnyen teljes jogú tagsággá konvertálódhat.

Így bővült eddig az EU, ezért haragszanak az oroszok: