Putyin kolosszális támadásra készül, mindent egy lapra tesz fel

Miközben tessék-lássék Donald Trumppal és az ukránokkal tárgyal, Vlagyimir Putyin orosz elnök valójában időhúzásra játszik. Még az idén feltehetőleg kénytelen lesz fegyverszünetről és békéről egyezkedni, de addig is igyekszik a lehető legjobb pozícióba kerülni, és annyi területet bekebelezni Ukrajnából, amekkorát csak lehetséges.

Erre utal, hogy a közelmúltban kinevezte a „húsdaráló-taktikát” szívesen alkalmazó Andrej Mordvicsevet a szárazföldi erők új főparancsnokának, és állítólag 4 hónapos határidőt szabott arra (nagyjából az őszig), hogy az orosz csapatok minél nyugatabbra nyomuljanak.

„Oroszország továbbra is jórészt egyetlen finanszírozási forrástól függ: a Nemzeti Vagyonalaptól. Ez 2022 előtt 183 milliárd dollárt tartalmazott, de nem minden volt likvid. 2024 végén már csak 38 milliárd dollárnyi likvid eszközzel rendelkezett. Moszkva 2025 második felében már pénzügyi válsággal néz szembe. Nem marad forrása a költségvetés finanszírozására: vagy csökkenti a GDP mintegy 10%-át kitevő katonai kiadásokat, vagy még jobban meg kell nyirbálnia a szociális kiadásokat”

– adott magyarázatot Káncz Csaba geopolitikai elemző arra, miért is fontos az oroszoknak záros határidőn belül dűlőre vinniük a dolgot. Most úgy tűnik, hogy Putyin mindent egy lapra tesz fel, és a múltkori szemtelen ukrán dróntámadásra is válaszul

kolosszális nyári offenzívára készül.

Szakértők szerint Európa támogatásával, illetve a drónos hadviselés tökéletesítésével északkeleti szomszédunk ezt a csapást is képes lesz majd elhárítani. Ha valóban így történik, akkor az megágyazhat a valódi tárgyalások elindításának, és belátható közelségbe kerül a békekötés.

Időközben az oroszok is tökéletesítették a maguk drónos hadviselését, és immár 25 kilométeres mélységben tudnak műveleteket végrehajtani a repülő eszközeikkel. A támadásaik hatékonysága azonban még mindig rossz, és NATO-források szerint nagyjából 950 katonát veszítenek naponta.

A veszteségek 70 százalékát a drónok okozzák, ez is mutatja, mennyit fejlődött a technológia a háború alatt. A NATO a közelmúltban 20 milliárd euró extra katonai segélyt szavazott meg Ukrajnának, a németek pedig nagy hatótávolságú bombákat ígértek nekik, hogy mélységben tudják támadni Oroszországot, míg az Egyesült Királyság 350 millió fontos támogatása mintegy 100 ezer drón legyártására lesz elegendő.

Így zajlik egy ukrán dróntámadás: