Embertelen orosz támadás készül, most jön el az igazi pokol

Május közepe után ismét tárgyalóasztalhoz ültek az oroszok és ukránok, hogy a tűzszünet lehetőségéről beszéljenek a 2022 februárja óta tartó háborúban. A június 2-i tárgyalás meglehetősen rövidre sikeredett, ám ez nem jelenti azt, hogy teljes kudarcként kell értékelnünk.

A mindössze egyórás isztambuli „meetingen” fogolycseréről állapodtak meg a felek, illetve az ukránok egy listát adtak át azokról az elhurcolt gyerekekről, akiket visszakövetelnek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a tárgyalások legfőbb célja a teljes és feltétel nélküli tűzszünet elérése.

A politikus most könnyen beszélt, hiszen komoly aduk voltak a kezében. Egy nappal korábban ugyanis az ukránok egy végtelenül profi és hatékony, ugyanakkor hihetetlenül egyszerű akciót hajtottak végre, ráadásul egészen mélyen (több ezer kilométernyire) bent az ellenséges területen.

A Pókháló-hadművelet során 117 szimpla drónnal indítottak támadást az orosz hadászati bombázó légierő bázisai ellen, teherautókból, ráadásul úgy, hogy erről a nyugati szövetségeseiket sem értesítették. A másfél évig előkészített akció során több mint 40 repülőgépet, köztük stratégiai bombázókat semmisítettek vagy rongáltak meg, ami

a hadrendben tartott orosz nehézbombázók harmada.

Ez nem jelent végzetes csapást Oroszország számára, és a háború menetét sem lassítja, viszont annál érzékenyebb a financiális veszteség. A kárt legalább 7 milliárd dollárra taksálják szakértők, és az elpusztított vagy tönkretett technikát nem lesz egyszerű helyreállítani, mert az esetek többségében korábbi fejlesztésekről van szó, amelyekhez már alkatrészek sem elérhetők.

Oroszország nem késlekedett a válasszal, hiszen már vasárnap éjszaka több mint kilenc órán át rakéta- és dróntámadással terrorizálta Kijevet. Folytatják a benyomulást is, a terveik szerint egy nagyobb „ütközőzónát” hoznának létre a határ mentén, mielőtt elkezdenék a tényleges fegyverszüneti tárgyalásokat.

Az elképesztően fifikás ukrán hadműveletről Rácz András biztonságpolitikai szakértő is kifejtette véleményét, 10 pontban összefoglalva az eset tanulságait és lehetséges következményeit, amelyek szerinte is messzehatóak lesznek.

„Akkor is kb. fél évtized a már vizuálisan igazolt veszteség pótlása, ha tényleg csak tizenegy bombázó lesz a végleges mérleg (valószínűleg jóval több lesz). Orosz szempontból valamicske pozitív elem, hogy a támadásokban repülőszemélyzet nem halt meg, tehát ezeket a pilótákat át lehet tenni más, épen maradt gépekre”

– fejtette ki a szakértő. Véleménye szerint a hadászati bombázók elvesztése gyengíti az orosz nukleáris elrettentési képességet, de nem döntő mértékben, hiszen a gépek kétharmada megmaradt.

Az oroszok számára óriási szégyen, hogy ennyire mélyen bent a saját területeiken szenvedtek hatalmas veszteségeket. Katonai szakkommentátorok ki is emelték, mennyire érthetetlen, hogy a bombázókat a szabad ég alatt, bármiféle védelem nélkül tárolták. Meglepő az is, hogy a megtámadott orosz repülőtereket védő légvédelem teljesen tehetetlen volt a kisméretű drónok ellen.

„Oroszország nyilván erős és látványos megtorló csapást fog mérni, mert ha nem tenné, akkor gyengének és sebezhetőnek látszana, nemcsak a külvilág, de főleg a saját polgárai előtt is. A presztízsveszteséget nyilván nem lehet semmissé tenni, de ezzel együtt muszáj választ adnia. A tömegpusztító fegyverek bevetését nem érzem valószínűnek, inkább arra számítok, hogy frontközeli ukrán nagyvárosok (Harkiv, Zaporizsja, Dnyipro, Odessza stb.) és Kijev ellen lesznek tömeges, minden korábbinál nagyobb, koncentrált támadások”

– zárta Rácz András.

Az egyszerű ukrán drónok pusztítását videón is rögzítették: