Miért van hatalmon 15 éve Orbán Viktor? Rendkívüli megfejtést mondott az elemző

Miért van hatalmon 15 éve Orbán Viktor?

A választások közeledtével szaporodnak a politikai elemzések is - vannak, akik azt próbálják találgatni, vajon nyer-e a Tisza 2026-ban, de ezek mellett készülnek retrospektív elemzések is.

Az Ultrahang Pluszban ezúttal Csizmadia Ervin politológus volt Király Tamás vendége, a műsorban pedig a Magyarországon kétségtelenül jelen lévő "hosszú kormányzás" jelenségének akartak utána járni - a szakértő több történelmi párhuzamot is tudott említeni a jelen korral.

A hosszú kormányzás hagyományai Magyarországon

Csizmadia úgy fogalmazott, hogy a magyar politika sajátossága az, hogy nagy a külpolitikai kitettség - minden regnáló kormánynak szembe kell néznie azzal a helyzettel, hogy "függünk" egy bizonyos külföldi helyzettől/erőtértől, a mindenkori kormány pedig tulajdonképpen azért van, hogy ezt a helyzetet lemenedzselje, ezért nem tudott kialakulni itthon az a fajta politikai váltógazdaság, mint más országokban.

A 2018-as választások után, amikor harmadszor is kétharmados felhatalmazást kapott a Fidesz–KDNP, egyre többen kezdték „Orbán-rendszerként” emlegetni a fennálló politikai berendezkedést. A 2022-es negyedik, minden eddiginél meggyőzőbb győzelem után viszont már nem pusztán rendszerről, hanem politikai értelemben vett korszakról beszélhetünk.

A magyar történelemben több olyan időszakot is találunk, amikor hosszabb ideig tartó, stabil politikai vezetés korszakos jelleget öltött. A Tisza-család két vezéregyénisége, Tisza Kálmán és Tisza István, illetve Bethlen István esetében is megfigyelhető volt egy hasonló mintázat: tartós kormányzás, stabil parlamenti többség, erős pártszervezet, karizmatikus vezető és valamilyen nagyszabású, nemzeti jelentőségű vállalkozás.

A korszakos vezetőket sokszor követőik révén is továbbéltette a történelem: Tiszát más politikusok követték hasonló irányban, Bethlent Károlyi Gyula, majd Gömbös Gyula váltotta, aki már más karaktert képviselt, de a korszak formálását továbbvitte. Ugyanez a dinamika ismerős lehet más országokból is: Salazar uralmát Portugáliában Marcello Caetano hosszabbította meg, Ronald Reagan konzervatív irányvonalát George H. W. Bush vitte tovább, Margaret Thatcher politikai örökségét pedig John Major őrizte meg egy évtizeden át.

Permanens győzelem

A Fidesz–KDNP immár négy egymást követő alkalommal szerzett kétharmados többséget az Országgyűlésben, miközben önkormányzati és európai parlamenti választásokon is dominálni tudott. Ez a politikai fölény azonban már 2006 őszén körvonalazódni kezdett, a Gyurcsány-kormány válságának idején: onnan számítható az a folyamatos választási siker, amely azóta is megszakítás nélkül tart.

A tartós uralomhoz viszont nem elegendő a politikai hatalom birtoklása - szükség van a kulturális hegemónia megszerzésére is. Antonio Gramsci gondolata szerint a valódi hatalom nem az állam működésében, hanem a társadalmi konszenzus megszervezésében rejlik - ezt viszont nem az állam, hanem a „magánszféra” hozza létre.

A hosszú távú kormányzás így csak akkor válik korszakossá, ha egyúttal képes formálni a kulturális környezetet is - vagyis nemcsak törvényeket, hanem értékeket, gondolkodásmódot, ízlést és emlékezetet is alkot, a Fidesz-kormány pedig kétség kívül remekül megtanulta ezt a leckét.

Csizmadia Ervin elemzése:

forrás: Mandiner