Történelmi kontextusban is értelmezhető Orbán Viktor kormányzása.
Miért van hatalmon 15 éve Orbán Viktor?
A választások közeledtével szaporodnak a politikai elemzések is - vannak, akik azt próbálják találgatni, vajon nyer-e a Tisza 2026-ban, de ezek mellett készülnek retrospektív elemzések is.
Az Ultrahang Pluszban ezúttal Csizmadia Ervin politológus volt Király Tamás vendége, a műsorban pedig a Magyarországon kétségtelenül jelen lévő "hosszú kormányzás" jelenségének akartak utána járni - a szakértő több történelmi párhuzamot is tudott említeni a jelen korral.
A történelem iróniája lenne, ha így bukna meg Orbán Viktor, a szakértő maga is nevetett élő adásban
Olvass tovább...
A hosszú kormányzás hagyományai Magyarországon
Csizmadia úgy fogalmazott, hogy a magyar politika sajátossága az, hogy nagy a külpolitikai kitettség - minden regnáló kormánynak szembe kell néznie azzal a helyzettel, hogy "függünk" egy bizonyos külföldi helyzettől/erőtértől, a mindenkori kormány pedig tulajdonképpen azért van, hogy ezt a helyzetet lemenedzselje, ezért nem tudott kialakulni itthon az a fajta politikai váltógazdaság, mint más országokban.
A 2018-as választások után, amikor harmadszor is kétharmados felhatalmazást kapott a Fidesz–KDNP, egyre többen kezdték „Orbán-rendszerként” emlegetni a fennálló politikai berendezkedést. A 2022-es negyedik, minden eddiginél meggyőzőbb győzelem után viszont már nem pusztán rendszerről, hanem politikai értelemben vett korszakról beszélhetünk.
A magyar történelemben több olyan időszakot is találunk, amikor hosszabb ideig tartó, stabil politikai vezetés korszakos jelleget öltött. A Tisza-család két vezéregyénisége, Tisza Kálmán és Tisza István, illetve Bethlen István esetében is megfigyelhető volt egy hasonló mintázat: tartós kormányzás, stabil parlamenti többség, erős pártszervezet, karizmatikus vezető és valamilyen nagyszabású, nemzeti jelentőségű vállalkozás.
A korszakos vezetőket sokszor követőik révén is továbbéltette a történelem: Tiszát más politikusok követték hasonló irányban, Bethlent Károlyi Gyula, majd Gömbös Gyula váltotta, aki már más karaktert képviselt, de a korszak formálását továbbvitte. Ugyanez a dinamika ismerős lehet más országokból is: Salazar uralmát Portugáliában Marcello Caetano hosszabbította meg, Ronald Reagan konzervatív irányvonalát George H. W. Bush vitte tovább, Margaret Thatcher politikai örökségét pedig John Major őrizte meg egy évtizeden át.
Előkerült a másik magyar Himnusz, hallgasd meg, hogy szól
Olvass tovább...
Permanens győzelem
A Fidesz–KDNP immár négy egymást követő alkalommal szerzett kétharmados többséget az Országgyűlésben, miközben önkormányzati és európai parlamenti választásokon is dominálni tudott. Ez a politikai fölény azonban már 2006 őszén körvonalazódni kezdett, a Gyurcsány-kormány válságának idején: onnan számítható az a folyamatos választási siker, amely azóta is megszakítás nélkül tart.
A tartós uralomhoz viszont nem elegendő a politikai hatalom birtoklása - szükség van a kulturális hegemónia megszerzésére is. Antonio Gramsci gondolata szerint a valódi hatalom nem az állam működésében, hanem a társadalmi konszenzus megszervezésében rejlik - ezt viszont nem az állam, hanem a „magánszféra” hozza létre.
A hosszú távú kormányzás így csak akkor válik korszakossá, ha egyúttal képes formálni a kulturális környezetet is - vagyis nemcsak törvényeket, hanem értékeket, gondolkodásmódot, ízlést és emlékezetet is alkot, a Fidesz-kormány pedig kétség kívül remekül megtanulta ezt a leckét.
Csizmadia Ervin elemzése:
forrás: Mandiner
