Kína elszánta magát a háborúra, már csak a kedvező alkalmat lesi

Egyenlőtlen küzdelem lenne az 1,4 milliárd lakosú, 9,6 millió négyzetkilométer kiterjedésű Kína háborúja Tajvannal, hiszen a kis szigetország a népességét tekintve 60-szor, területileg pedig 266-szor kisebb hatalmas szomszédjánál. Stratégiai jelentőségénél fogva mégis évtizedek óta a szuperhatalom célkeresztjében áll.

Elemzők szerint Kína kihasználhatja a világpolitika jelenlegi turbulenciáját, és az orosz-ukrán háború, valamint Donald Trump dúvadhoz hasonló fellépése árnyékában határozott lépéseket tehet Tajvan megszerzése érdekében.

Bár amerikai és japán szimulációk szerint – hatalmas véráldozatok árán – képesek lennének megvédeni Kínától a szigetet, nem biztos, hogy jelen körülmények között ehhez a politikai akarat is megvan. Szakértők szerint a szabályokra épülő régi világrendnek vége, helyette az érdekek, alkuk és szövetségi rendszerek veszik át a vezető szerepet.

Kína el is kezdte a mozgolódást, a Tajvan körüli nagyszabású hadgyakorlatok miatt az EU már „mély aggodalmát” fejezte ki, ennél többet viszont aligha tehet a sziget biztonsága és függetlensége érdekében. A kínai nagykövetség szóvivője közölte is, hogy a tajvani kérdés tisztán Kína belügye, amely

nem tűri a külső beavatkozást.

Mi történne, ha a sziget az ázsiai szuperhatalom kezére kerülne, miért olyan nagy dolog ez? Legfőképpen azért, mert Tajvan a világ egyik legjelentősebb gyártási és technológiai központja, fontos szerepet tölt be a globális ellátási láncban. Másrészt a nagyjából 300 kilométer hosszú Tajvani-szoros fontos közlekedési útvonal az elektronikai cikkek, olaj és más áruk Ázsiába, illetve nyugatra juttatásánál.

Ha a térség kínai kézbe kerülne, azzal a Japán és Dél-Korea felé vezető utak záródnának el. Ez pedig jelentősen megnehezítené például az amerikai haditengerészet számára is, hogy azon a területen fenntartsa mostani befolyását.

Kína számára tehát megérné a fegyveres konfliktus felvállalása, hiszen a globális ellenfeleket gyengítené a térség megszerzésével. Ez pedig még jobban felértékelné saját helyzetét, súlyát a világban.

Az USA-tól gyorsan elfordulnának az eddigi szövetségesei, Japán, Dél-Korea, a Fülöp-szigetek vagy Indonézia alighanem a mostaninál Kína-barátabb politikát kezdene el folytatni, nehogy ők legyenek egy esetleges következő támadás célpontjai.

Amerika kiszorulása felbátorítaná Kína szövetségeseit is a térségben. Elsősorban Észak-Koreát, amely így talán felhatalmazva érezné magát, hogy az eddigieknél is fenyegetőbb lépéseket tegyen Dél-Korea irányába. Tajvan kapitulálása tehát nemcsak egy Magyarország harmadrészét kitevő földdarab elvesztését jelentené az USA számára, hanem a globális erőviszonyok teljes átalakulását.

Így cirkálnak a kínaiak most Tajvan körül: