Leszimuláltak egy amerikai-kínai háborút, ez lett a végeredménye

Miközben a világ az újabb ciklusát elkezdő Donald Trump amerikai elnök sokszor kiszámíthatatlan politikai manővereivel foglalkozik (és benne a cserben hagyott Ukrajnával és Európai Unióval), addig a kínaiak az „árnyékban lopakodva” szintén megpróbálják a maguk érdekeit érvényesíteni.

Néhány elemző már egyenesen titkos – vagy nem is olyan titkos – tervekről beszél a világ újrafelosztásával kapcsolatban, ezek szerint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína éppen a szemünk előtt próbálja átrajzolni a térképet, és kialakítani az új befolyási övezeteket.

Ijesztő hír, hogy a kínai haditengerészet három hadihajója hetek óta Ausztrália és Új-Zéland közelében hajózik, a céljuk egyelőre ismeretlen. Az USA fél szemmel azért figyeli a fejleményeket, a minapi bejelentésük szerint fel kívánják gyorsítani a Tajvanra irányuló fegyverszállításokat.

A két szuperhatalom, vagyis az Egyesült Államok és Kína között ez az aprócska sziget jelenti a legnagyobb feszültségforrást már hosszú évek, évtizedek óta. Tajvan viszonylag kis földdarab, viszont a stratégiai jelentősége óriási, ezért tulajdonítanak neki meglepően nagy jelentőséget.

Olyannyira fontos, hogy akár egy háborút is vállalnának érte? Ki kell jelentünk, hogy sajnos igen, és az amerikaiak számára ez annyira kiemelt téma, hogy már végig is futtattak egy szimulációt arról,

képesek lennének-e megvédeni Tajvant egy kínai katonai csapástól.

A válasz pedig egyértelmű igen, bár ez óriási véráldozatokkal járna az összes szereplő részéről. Feltehetőleg ezért kóstolgatják csak óvatosan a kínaiak a szigetet, amely miatt a harmadik világháború kirobbantását már nem kockáztatnák meg.

Az amerikai elemzés szerint egy 2026-os kínai invázió Tajvan ellen több ezres emberveszteséggel járna kínai, amerikai, tajvani és japán részről egyaránt. Peking ráadásul jó eséllyel nem jöhetne ki győztesen a konfliktusból – vezette le egy független washingtoni think tank szimulációja.

Persze, mindez pirruszi győzelem volna az USA számára is, amelynek legalább két repülőgéphordozó anyahajója kerülne a tenger fenekére. A tucatnyi egyéb hajó, több száz légi katonai eszköz és nagyjából 3200 ember elvesztése évekre meggyengítené az Egyesült Államok globális pozícióját.

A harcok mindössze három hétig tartanának, de az USA ez idő alatt is feleannyi katonát vesztene, mint Irakban és Afganisztánban két évtized alatt.

A szakértők a kínai veszteségeket még súlyosabbra kalkulálják. Az ő listájukon a lemészárolt haditengerészet, a kétéltű haderő színe-javának pusztulása, 155 légijármű, 138 nagyobb hajó, valamint 10 ezer halott, sebesült és hadifogoly szerepelne.

Így zajlana a kínai támadás Tajvan ellen: