Ezt tudnod kell, mielőtt megnézed a legújabb Alien-filmet

Aki az Alien: Romulus film vetítésének végén nem pattan fel azonnal a helyéről a moziban, az néhány percig szinte csak magyar alkotók neveit láthatja a stáblistán felsorakoztatva. Rengeteg hazai szakember vett részt a munkában Fede Álvarez, az uruguayi filmrendező mellett. A forgatás Budapesten zajlott, 2023. március 9-én kezdődött és július 3-án fejeződött be. 

A Romulus egy igazi interquel, mivel az első és a második Alien-film (az 1979-es A nyolcadik utas: a Halál és az 1986-os A bolgyó neve: Halál) között játszódik, tökéletesen idomul a történet fonalához. Ugyanakkor egy önálló, kerek egész, új szereplőkkel és karakterekkel.

Álvarezt az eredeti filmek hangulata ihlette, a korábbi alkotókkal (pl.: Ridley Scott, James Cameron) is egyeztetett a folytonosság és a minőség biztosítása érdekében. A szereplők között olyan feltörekvő sztárok szerepelnek, mint Cailee Spaeny, David Jonsson és Isabela Merced. 

Az Alien-filmekben az a legjobb, hogy mindegy hányszor láttuk már, ugyanúgy lehet élvezni a legmegrázóbb jeleneteket is. A vérbeli rajongók persze joggal mondhatják, hogy a Romulus a többi film mixelt keveréke, itt-ott innovatív elemekkel, mégis ad valami egyedi, futurisztikus élményt, ami miatt megáll a kezünk a popcornos doboz felé nyúlva.

Számos kommentelő írta a közösségi média oldalakon, hogy nem is az Alienek miatt váltott jegyet, sokkal jobban lenyűgözte a jellegzetes, komfort nélküli, füstös, nyálkás, vészjelzésektől hangos környezet, ami a Földtől távol, egy űrhajó belsejébe szippantja a képzeletet. 

Úgy tűnik, a film megalkotása közben tisztában voltak a forgatókönyvírók azzal, hogy sokan a lassabb, filozofikusabb sci-fiket, míg mások az akciódúsabb, látványos filmeket részesítik előnyben. A 119 perces mozi egyszerre képes megragadni mindkét célcsoportot, a karakterek hosszadalmasnak tűnő bemutatása (megkedveltetése) után bőven elég teret kapnak a meglepően okos, táplálkozás nélkül is gyorsan fejlődő gyilkolólények. 

Szerencsére ezúttal sem kell félni attól, hogy az emberi társadalom pozitív jövőképe nyomokban is felsejlene a filmben, ahogy az idegenekkel való találkozás is az emberi félelmeket, előítéleteket és viselkedési mintákat tükrözi vissza.

Igazi allegória ez, ami már hetvenes évek óta tart és reméljük még nagyon sokáig velünk lesz.