Miért hívták Máriának Apponyi Albertet? Lehidalsz a választól

Gróf Apponyi Albert volt az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője. Ha június 4-én a trianoni békeszerződésre emlékezünk, akkor Apponyi Albertre és legendás beszédére is gondolunk, hiszen ő mondta azt a nyugati országok vezetőinek, hogy

„Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adnak választ: helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék”.

Apponyi Albertet a kortársai a legnagyobb élő magyarként emlegették; öt alkalommal is Nobel-díjra jelölték, de egyszer sem kapta meg. Az 1920-as trianoni békeszerződés után néhány évvel, 1929-ben interjút adott egy amerikai csatornának; ez az a felvétel, ami fennmaradt az utókornak Apponyi Albertről, ebben nemcsak a hangját ismerhetjük meg, de meghallgathatjuk, mit üzent Amerikának a megcsonkított, megtépázott Magyarországról.

Aki csak megnézi ezt a közel 100 éves felvételt, összeszorul a torka Apponyi Albert szavaitól, és mikor máskor tenné meg, mint a trianoni békeszerződés évfordulóján.

Apponyi Albertről egyébként kevesen tudják, hogy nagyon hosszú neve volt, sok keresztnevet kapott születésekor; köztük egy nőit is. Apponyi Albertnek ugyanis az volt az utolsó neve, hogy Mária.

De miért hívták őt éppen Máriának?

Először is induljunk ki az alapoktól, vagy a keresztnévválasztástól, amit először az állami anyakönyvezés 1895-ös bevezetésekor szabályoztak mennyiségi megkötés nélkül, majd az 1952-es családjogi törvény már kimondta, hogy maximum kettő utónév adható a gyerekeknek - ez még ma is így van. Viszont az egyházi anyakönyvek nem állítottak ilyen korlátot, sőt még most sem állítanak, így aztán voltak olyan emberek, akiknek akár hét keresztnevük is volt.

Annak persze több oka lehetett, hogy miért viselt valaki több keresztnevet vagy esetleg a neméhez nem illő nevet. Először is ott voltak az örökölt nevek, tehát hogy egy gyermek örökölte az apa vagy a nagyszülők nevét; esetleg még a keresztszülők nevét az irántuk érzett tiszteletből. Az sem volt ritkaság, hogy egy ismert személy, földesúr nevét adták a babának, ezzel is kifejezve az irántuk érzett tiszteletet. Ami viszont gyakrabban fordult elő - és valószínűleg Apponyi esetében is ez állhatott a háttérben -, hogy annak idején a nemesi családoknál az volt a szokás, hogy a Szentek oltalmába helyezték a gyermekeket azáltal, hogy az egyikükről nevezték el őket.

Ennek okán rengeteg Mária nevű férfi élt és él a keresztény világban, Apponyi mellett megemlíthetjük még IV. Károlyt vagy Szabó István Oscar-díjas Mephisto című filmjének főszereplőjét, Klaus Maria Brandauert. Utóbbi példából is látszik, hogy ez még ma is egy élő szokás, bár hazánkban egyre ritkább esetben adnak női nevet egy férfinak vagy férfi nevet egy nőnek azért, hogy azzal egy bizonyos szent oltalmába helyezzék.

Apponyi Albertről 2020-ban készült egy 50 perces film A beszéd címmel, amit azóta is minden június 4-én levetítenek a Duna Televízión; ebben Rátóti Zoltán játssza a politikust.

^{(forrás: 24.hu)}