Az RTL-en elhangzott anyanyelvünk ismeretlen szava, a jelentését nem tudja a fél ország

A húsvét azaz ünnep, amit nem kell sokaknak magyarázni. Mindenki tudja, hogy mi a jelentése a locsolásnak, a piros tojásnak, hogy sonkát kell enni, és hogy ezen az ünnepen mi a teendő a családban. Ez az év egyik legfontosabb ünnepnapja, ám sokan például a locsolásról is úgy gondolkodnak, hogy ez bizony egy magyar eredetű szokás, és máshol a világon nem is ismerik. Ám több írásban is lehet arról olvasni, hogy valószínűleg szláb gyökerei vannak a látványos kis rituálénak, amely igazi izgalmakkal tölti meg a húsvét hétfőt.

Jézus pénteken feszítik keresztre, majd hétfőn támad fel. Az ünnepnek ez adja a keretét, és ehhez kapcsolódik a rengeteg más szokás.

A szó eredete pedig tényleg a húshoz vezethető vissza, hiszen ide kapcsolódik Jézus negyven napos sivatagi böjtje. A negyven nap, amit sokan a hús elhagyásával is összehoznak még manapság is, majd ezek után a húshagyó napok után már lehet húst enni. A húsvét tehát egyfajta rövidítése annak, hogy a húst ismét magunkhoz vehetjük, így jön a húsvét.

De mi az a kis különlegesség, amelyről kevesen tudnak húsvét kapcsán, mégis szorosan kapcsolódik a magyarokhoz ezeken az ünnepnapokon?

Hát a kókányolás.

Korábban az RTL-en is felhozták ezt a Való Világ című műsor egyik szériájában, és akkor a játékosok bőszen elkezdtek gondolkodni a megfejtésen, hogy mit jelenthet valójában ez a szó, ez a kifejezés.

Ez egy játék, amelyet a legények játszottak régen. A tojáshoz kötődik amúgy. A játékot keményre főzött tojással játsszák, és egymásnak kocogtatják, az nyer, akinek a kezében épp marad a tojás, aki a saját tojásával be tudja törni a másik tojását.

De a tojással kapcsolatban egyéb játékok is kapcsolódnak a húsvéthoz, a kabátolás keretében például egymás felé dobálták a tojásokat, és a kabáttal kellett elkapni azokat.

Még több érdekességről szeretnél hallani húsvét kapcsán?

(Forrás: Egy)