Forrnak az indulatok az egyik legnépszerűbb kortárs költőnk verse miatt, az emberek nem akarnak hinni a szemüknek a gyerekekről szóló mondatok láttán

A József Attila-díjas magyar költő, Varró Dániel, Hat jó játék kisbabáknak verse nem igazán nyerte el a kommentelők tetszését, aminek igen erős formában hangot is adtak.

Varró Dániel első verseskötete Bögre azúr címmel 1999-ben, 21 éves korában jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Második könyve, a Túl a Maszat-hegyen című verses meseregény 2003-ban látott napvilágot. A műből azóta készült a budapesti Bábszínházban bábmusical, amely alapja egy azonos címmel megjelent kalandlemeznek is, melynek zeneszerzője Presser Gábor. Egyébként a mai napig kétségkívül ez a költő legismertebb műve, melyet nem egy hazai középiskolában is tanítanak.

Akad azonban Varró Daninak egy olyan verse, ami igen komoly indulatokat váltott ki az emberekből. Ennek okának megfejtéséhez azonban most először nézzük is az említett verset:

Hat jó játék kisbabáknak 

Jó játék a cicafarok,
szélte pont egy babamarok.
Én húztam meg, mit akarok?
Jó játék a cicafarok.

Jó játék a mobilteló,
fogalmam sincs, mire való.
Lenyálazom, aztán heló,
jó játék a mobilteló.

Jó játék a laptopkábel,
főleg, ha még nem lopták el.
Négy fogaddal hipp-hopp rágd el,
jó játék a laptopkábel.

Jó játék a lapát,
azzal ütjük apát.
Orrot, fület lapít,
jó játék a lapát.

Jó játék a verseskötet,
van rajta egy teljes köpet.
Átnyálaztam, még egy jöhet,
jó játék a verseskötet.

Jó játék a konektor,
én jöttem rá magamtól.
Beledugom, hol egy toll?
Jó játék a konektor.

De mi is a verssel a probléma?

A vers akárhányszor jelenik meg az interneten szinte minden alkalommal heves indulatokat és vitákat vált ki. Az ügy egyébként még 2014-ben kezdődött, mikor általános iskolai tankönyvekbe került a vers.

A legtöbbször elhangzott ellenérv a költeménnyel kapcsolatban az, hogy rosszra neveli a gyerekeket, például a konnektorba nyúlásra, vagy laptopkábel rágására tanítja őket. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy A Hat jó játék kisbabáknak egyesszám első személyben íródott, tehát a gyerekek szemszögéből. Egy kisbaba pedig kíváncsi, ezért valóban mindent megkóstol, megfogdos, ami a közelébe kerül, ahogy ezt tapasztalhatta a háromgyermekes családapa Varró Dani is.

Véletlen lenne, hogy József Attila és Latinovits Zoltán szinte ugyanúgy vesztette életét? Különös jelek tűntek fel legendáink kísértetiesen hasonló halála kapcsán

Olvass tovább...

Olvass tovább...

 A felháborodás a vers megjelenése után a tetőfokára hágott, a költő közösségi oldalait pedig ellepték a nemtetszést kifejező kommentek, ezt pedig Varró Dani felesége,, Gelencsér Zsófia sem hagyhatta szó nélkül és egy ironikus közleménnyel reagált a támadásokra:

Szabadelvű nevelésünk eredményeképp a gyerekeink szabadon járhattak-kelhettek a szobákban, közvetlen közelébe kerülve akár a macskának is!

- írta akkor férje közösségi oldalán a feleség, később pedig Varró Dani is reagált a kialakult helyzetre, amikor a következőket írta:

A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek

Az indulatok azonban azóta sem csillapodnak a vers körül, példaképpen pedig most alább meg is mutatunk néhányat a felháborodott kommentek közül:

 Varró Dániel... Jobban tetted volna, mielőtt megírod ezt a sz@rt, hogy saját magad bele dugj egy tollat a konektorba. Idióta barom!

Idióta aki ilyet ír.

Undorító vers

Ő biztosan így játszott gyermekkorában. Nem akarom semmilyen jelzővel illetni

- írták többek között a hozzászólók.

Ezek után pedig mindenki döntse el maga, hogy mit is gondol a versről.

Forrás: Klikkout / Meglepetésvers / Wikipédia