Amit a mindenszentekről tudnod kell: Miért keverik össze például sokan a halottak napjával?

Az európai kultúrkörben november első napja a mindenszentek ünnepe. Nem túl meglepő módon a hagyomány az Európa történelmére döntő hatást gyakorló katolikus egyháztól ered. Az ünnep neve latinul Festum Omnium Sanctorum, tehát szó szerint Minden Szent Ünnepe. Az emberek túlvilági életével foglalkozó eszkatológiailag szerint ez a nap a megdicsőült egyház ünnepe, mert ilyenkor azokról az elhunytakról van szó, akik már üdvözültek.

A felosztás a következőképpen néz ki:

• A még élők képviselik a küzdő egyházat.
• A tisztótűzben lévő elhunytak képviselik a szenvedő egyházat.
• A már üdvözültek pedig a megdicsőült egyházat képviselik

Az elhunytak iránti emlékezés és tisztelet megnyugtató hatással bír, könnyebben kerít hatalmába ilyenkor az elhunty szeretteink iránti hála érzése, és ez alkalmat ad gyászfeldolgozásra és a szeretteink emlékének megőrzésére. 

Mióta létezik, és miért ne keverjük össze a másnapi halottak napjával?

A mindenszentek ünnepe hosszú múltra nyúlik vissza: először 741-ben, III. Gergely pápa alatt lett először megünnepelve. Sokan összekeverik a halottak napjával, de az egyháztanilag a már fent említett szenvedő egyház ünnepe, ilyenkor a hívek imádkoznak a tisztitótűzben lévő hittársaikért. A halottak napja az egyház szerint november 2-ra esik, vagyis a mindenszenteket követi.

Ezt eredetileg csak a bencés rend szerzetesei tartották meg, a XIV. századtól kezdve viszont fokozatosan elterjedt az egész egyházban. Magyarországon a társadalom szekularizálódásával együtt fokozatosan veszített vallásos karakteréből, és a vallástalan társadalom is átvette a hagyományt, egyházi felhang nélkül emlékezve elhunyt szeretteikre.

Kelta előzmények és katolikus / protestáns különbségek

A kereszténység előtt a kelta hagyományban szintén volt az időszakban egy hasonló ünnep. a Samhain, ami a halott lelkek kiengesztelésre jött létre. A kereszténységre áttérés után kezdték el ünnepelni az egyház szentjeit ugyanígy az őszi időszakban, erről itt írtunk részletesebben.

A református egyház szemben állt a katolikus halott-kultusszal, és a szent-tisztelet sem alakult ki náluk, ezért ők mindenszenteket nem tartanak, de a halottak napját megtartják, még ha ez a nap nem is egyházi ünnep. A sírgondozás és a gyertyagyújtás kifejezetten a katolikus egyháztól átvett szokások a protestáns hírek körében.

Mindenszentek hagyományai

Az ünnep számos különleges pillanattal és hagyománnyal jár, amelyek hozzájárulnak az ünnepi hangulathoz. Az elhunytak emlékére gyakran virágokat, gyertyákat és mécseseket helyeznek a temetők sírjaira. Az éjszaka sötétjében a gyertyafények ragyogása különleges atmoszférát teremt, és az emberek imádkoznak, reflektálnak, és megosztják emlékeiket az elhunytakkal.

A mindenszentek ünnepéhez hagyományosan olyan ételek is kapcsolódnak, mint például a sült tyúk vagy a különböző típusú édességek. Ezek az ételek az elhunytak kedvencei lehetnek, és az ünnepi asztalnál az asztal közepére helyezett képek vagy tárgyak segítségével az elhunyt családtagok is jelen vannak a családi összejöveteleken.

Mindenszentek a világ más tájain

Az európai eredet ellenére azonban az egész világon tartják az ünnepet a keresztény kultúrkörben. A mindenszentek ünnepe sokféleképpen ünnepelhető, és különböző kultúrákban különböző hagyományok kapcsolódnak hozzá. Például Mexikóban az ünnepet a "Día de los Muertos" vagy a "Holtak Napja" néven ismerik, és két napig tart, november 1-jén és 2-án.

Az emberek ebben az időszakban a temetőkbe látogatnak el, hogy virágokat és ételeket helyezzenek a sírokon, és ünnepeljék az elhunytak életét. Készítenek iskolból készült cukordíszeket, amelyek az elhunytakat ábrázolják, és gyertyákat gyújtanak, hogy megvilágítsák az utat a szellemeknek.